A román közvéleményben időről időre felröppennek hírek arról, hogy az állam katonákat küldött Ukrajnába, vagy fiatalokat készül mozgósítani a frontra. Ezeket a narratívákat leginkább szélsőséges és szuverenista pártok terjesztik és erősítik fel, különösen választási kampányok idején volt jellemző. A hivatalos szervek ugyanakkor többször is egyértelműen cáfolták az álhíreket, hangsúlyozva: Románia katonákat nem, csupán fegyvereket és felszerelést küldött Ukrajna támogatására.
Mindezek ellenére a román katonák állítólagos részvételéről szóló hírek az elmúlt hónapokban egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a szélsőséges politikai kommunikációban és a közösségi médiában, azt a benyomást keltve, mintha Bukarest titokban mozgósítaná állampolgárait.
A román elnökválasztás és az álhírek
A május 18-i román elnökválasztás után, amelyen a szélsőséges és szuverenista diskurzust valló jelöltek, mint például George Simion és Călin Georgescu, alulmaradtak az Európa-párti jelölttel szemben, az online és offline manipulációs hálózatok gyorsan megváltoztatták stratégiájukat. Míg a választások előtt a hangsúly az európai értékek elleni támadásokon és a radikális jelölteket támogató összeesküvés-elméleti üzeneteken volt, a szavazás után a narratíva egy új, érzékeny területre került: a háborútól való félelemre.
Széles körben terjedni kezdtek az álhírek, miszerint a román hatóságok fiatalokat készülnek besorozni az ukrajnai frontra, vagy hogy már román katonák tömege harcol ott. Május 21-én megjelent egy bejegyzés az X-en, amely „bizonyítékokat” mutatott be arra vonatkozóan, hogy a hatóságok tartalékosok mozgósítására készülnek. A Nemzetvédelmi Minisztérium (MApN) gyorsan dezinformációnak minősítette ezt az információt .
Május végén egy katonai gyakorlat miatt, ami három romániai megyét is érintett elkezdett terjedni ugyancsak az X-en, hogy általános katonai mozgósítás lesz Romániában. A Nemzetvédelmi Minisztérium később tisztázta, hogy az Olt, Giurgiu és Teleorman megyékben május 26. és 31. között végrehajtott MOBEX OT-GR-TR-25 rutinszerű katonai gyakorlat célja csupán a mozgósítási tartalékok felmérése volt, és nem kapcsolódott román katonai személyzet Ukrajnába küldéséhez.
Májusban TikTokon is terjedni kezdett a hír, miszerint katonai mozgósításra készül az állam. Május 23-án az Elnöki Adminisztráció kategorikusan elutasította a TikTokon terjedő álhíreket. A tisztviselők hangsúlyozták, hogy ilyen döntés még nem született, és hogy a kijelentéseket kiragadták a szövegkörnyezetből. Az eredeti bejegyzés állítólagos toborzási parancsokat tartalmazott, amelyeket névtelen fiókok terjesztettek tömegesen, riadalomkeltő narratívákkal kísérve Románia „kényszerített beavatkozásáról” az orosz-ukrán konfliktusba.
Bár a hatóságok tisztázták, hogy nincs folyamatban lévő katonai mozgósítás, és az ilyen állítások célja a pánikkeltés, a hadseregbe vetett bizalom aláásása és az oroszbarát narratívák táplálása, az álhírek terjedése nem állt meg.
Az Ukrajnába küldött vagy oda készülő román katonákról szóló hírek esetében hangsúlyos a politikai manipuláció. Az INSCOP Research májusi felmérése szerint a románok 42%-a tart attól, hogy az ország háborúba sodródik. Ez nagyrészt a szuverenista pártok által befolyásolt közvélemény. George Simion, aki az elnökválasztás első fordulójában 41%-ot szerzett, nyíltan követelte, hogy Románia ne küldjön csapatokat vagy fegyvereket Ukrajnába. Végül a második fordulóban Nicușor Dannal szemben veszített. A közvélemény-kutatás adatai és a szélsőséges jelölt támogatottsága között így szinte teljes az átfedés (42% vs. 41%).
Kevés román harcol Ukrajnában, és ők is önkéntes katonák
A romániai katonai mozgósítással kapcsolatos álhírek továbbra is terjednek, hiába nyilatkozzák sorra a hivatalos szervek és miniszterek az ellenkezőjét. Ionuț Moșteanu védelmi miniszter többször is kijelentette, hogy a román hadsereg nem küldött katonákat Ukrajnába, Románia pedig egyszerűen felszereléssel és lőszerrel segíti Ukrajnát.
A PressHub megkeresésére a Külügyminisztérium is egyértelműen cáfolta, hogy a román fegyveres erők részt vennének az orosz–ukrán háborúban, hangsúlyozva: sem statisztikai adatuk nincs az ukrán hadsereg összetételéről vagy veszteségeiről, sem hivatalos információjuk román állampolgárok jelenlétéről a fronton.
Az intézmény közölte, hogy ha mégis akadnak román állampolgárok az ukrán hadsereg soraiban, az kizárólag egyéni döntés eredménye, a román állam közreműködése nélkül. A román etnikumú ukrán állampolgárokat pedig ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint minden más ukránt, és nincs adat diszkriminatív toborzási gyakorlatról sem.
A románok részvétele az ukrajnai háborúban csekély. A hivatalos adatok szerint 45–55 román állampolgár szolgálhatott az ukrán hadseregben, de a valós szám inkább 100 körül lehet. Többségük önkéntes, közülük sokan a Csernyivci térségből vagy Moldovából származnak, és a „Getica” Nemzetközi Zászlóalj kötelékében harcolnak.
Tehát az orosz invázió kezdete óta legfeljebb száz román állampolgár vett részt az ukrajnai harcokban. Az önkéntesek többsége nem a román hadsereg tagja volt, hanem olyan civilek, akik korábban szereztek katonai tapasztalatot. Döntésük hátterében gyakran személyes meggyőződés állt. Így tömeges mozgósításról nincs szó.
Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
