A hitelfelvételi kedv jelentősen nőtt Magyarországon, miközben a lakosság eladósodása egyre intenzívebb trendet mutat – derül ki friss elemzésekből és pénzügyi adatokból. A lakáshitelek, személyi kölcsönök és egyéb hiteltermékek átlagos összege tovább emelkedik, miközben a szerződések száma is rekordközeli szinteken áll – ami komoly kérdéseket vet fel a háztartások pénzügyi helyzetével kapcsolatban – írja az atv.hu.
Rekordszintű hitelösszegek – lakás és egyéb kölcsönök
Az MNB adatai alapján 2025-ben a lakáshitelek átlagos szerződésenkénti összege közel 23 százalékkal nőtt, így az egy szerződésre jutó összeg mintegy 22,1 millió forintra emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Ez a drasztikus növekedés részben az Otthon Start program hatásának is tulajdonítható, amely kedvezményes feltételekkel kínál jelzáloghiteleket. A programot néhány bank már közel 35 millió forintos átlagos hitelösszeggel kínálta bizonyos konstrukciókban.
Nem csak a lakáshitelek „nőttek”: a személyi kölcsönök átlagos összege is több mint 18 százalékkal emelkedett, meghaladva 3,2 millió forintot szerződésenként. A jelzálog alapú, rövidebb futamidejű „munkáshitelek” és babaváró konstrukciók esetén is emelkedő tendencia figyelhető meg.
Összességében a lakossági hitelszerződések száma is magas, több mint 350 ezer új hitelszerződés köttetett 2025 során különféle termékekre, ami a hitelpiac lendületét jelzi.
Mit jelent mindez a magyar háztartások számára?
A hitelfelvétel élénkülése rövid távon javíthatja a vásárlóerőt vagy lehetővé teheti lakásvásárlást vagy beruházást, de hosszabb távon nő az adósságteher, különösen ha a jövedelmek nem tartanak lépést a hitelállomány és a kamatteher növekedésével. A hitelpiaci dinamika fontos makrogazdasági tényező is lehet, hiszen a háztartások pénzügyi helyzete közvetetten hat a fogyasztásra, a megtakarításokra és a gazdasági stabilitásra is egyaránt.
Szakértők korábban figyelmeztettek, hogy a lakossági fogyasztási hitelek – mint például hitelkártyák vagy folyószámlahitelek – adósságállománya is emelkedik, ami további pénzügyi kockázatot jelenthet, ha nem kontrollálják azt szigorú feltételek mellett.
Államadósság és szélesebb gazdasági kép
Bár a mostani trend elsősorban a magánszemélyek hitelfelvételéről szól, nem szabad elfeledni, hogy Magyarország államadóssága is növekedett az utóbbi időben. Legfrissebb adatok szerint az államadósság GDP-arányos rátája közel 75-76 százalékra emelkedett, ami több év után újból emelkedő pályát jelent.
Ezek az adatok együtt azt sugallják, hogy mind a magán, mind a közszféra eladósodása nő, ami hosszabb távon kihívások elé állíthatja a hazai gazdaságot, különösen a kamatkörnyezet és a reáljövedelmek alakulása fényében.
(atv.hu)
Fotó: Frank Yvette
