Azok állnak a Barátság kőolajvezeték leállítása mögött, akik korábban az Északi Áramlat vezetéket is felrobbantották – jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön Washingtonban, a Béketanács első ülését követő sajtótájékoztatón. A miniszterelnök szerint az érintettek az ukránok, és Brüsszelnek Magyarország és Szlovákia oldalán kell fellépnie az ügyben.
„Semmilyen technikai akadálya nincs”
A kormányfő hangsúlyozta: a Barátság kőolajvezeték működőképes, a rendelkezésre álló jelentések szerint nincs technikai oka annak, hogy Ukrajna ne indítsa újra az olajszállítást. Mint fogalmazott, ez „ténykérdés”, amelyről nem érdemes vitát nyitni.
Orbán Viktor szerint az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás kimondja, hogy ukrán intézkedések nem veszélyeztethetik uniós tagállamok energiabiztonságát. Álláspontja szerint a mostani lépések ezt a kötelezettséget sértik.
A miniszterelnök úgy vélte, Brüsszelnek „vallatóra kell fognia” az ukrán felet, mivel két tagállam – Magyarország és Szlovákia – került veszélybe az olajszállítás akadozása miatt. Hozzátette: bár az uniós intézmények „szíve az ukránokhoz húz”, jogi kötelezettségük a tagállamok érdekeinek védelme.
Horvát irány és ellenlépések
Orbán kitért arra is, hogy Magyarország egy másik megállapodás alapján a horvát vezetéken keresztül is juthat olajhoz, amelynek biztosítása szerinte a horvát fél kötelessége. Elmondta ugyanakkor, hogy a horvátok nem túl lelkesek ebben a kérdésben, de bízik a jogkövető magatartásban.
A kormányfő jelezte: a kabinet az előző napi ülésén megoldotta, hogy az ország energiaellátása a következő hónapokban biztosított legyen. Állítása szerint február, március, április és május energiaellátása garantált.
Egyúttal ellenlépéseket is kilátásba helyezett: Magyarország – összehangolva lépéseit Szlovákiával – nem szállít több benzint Ukrajnának. Megjegyezte, hogy Ukrajna villamosenergia-ellátása is jelentős részben Magyarországon keresztül történik.
Északi Áramlat és „állami terrorizmus”
A miniszterelnök összefüggést lát a Barátság-vezeték jelenlegi helyzete és az Északi Áramlat korábbi felrobbantása között. Szerinte mindkét eset célja az volt, hogy fennmaradjon az a helyzet, amelyben nagy mennyiségű gáz és olaj csak Ukrajnán keresztül érkezhet Európába.
Orbán Viktor „állami terrorizmusnak” nevezte, amikor egy másik állam stratégiai energetikai eszközét felrobbantják. A német reakció kapcsán úgy fogalmazott: azt Berlinben érdemes megkérdezni, miért fogadják el a történteket.
Választási dimenzió és ukrán–magyar viszony
A kormányfő szerint az ukrán–magyar kapcsolatok élessége abból fakad, hogy Ukrajna ellenségként tekint mindenkire, aki nem támogatja teljes mértékben. Úgy véli, a háború lezárása után lehetőség nyílhat a kapcsolatok normalizálására.
Orbán azt is állította, hogy Ukrajna beavatkozott a magyar választásokba, és a jövőben is erre készül. A választás egyik tétjének nevezte, hogy „ukránbarát kormány” alakul-e Magyarországon, amely pénzzel, fegyverrel és politikai támogatással segítené Kijevet.
Hozzátette: a jelenlegi kabinet magyarbarát kormányként határozza meg magát, amely humanitárius segítséget nyújt, de nem kíván részt venni a háborúban, és nem akar fegyvereket küldeni.
A miniszterelnök konkrétan említette a Tisza Párt szerepét is, azt állítva, hogy Ukrajna kifinomult informatikai szolgáltatásokkal segíti a pártot. A párt vezetőjének, Magyar Péter müncheni tárgyalásáról szólva Orbán azt mondta, információik szerint ott egy Brüsszel–Kijev–Tisza tengely létrehozásáról született megállapodás.
Béketanács: Gáza az első fókusz
A washingtoni látogatás középpontjában a Béketanács első ülése állt, amely jelenleg a gázai válság kezelésére összpontosít. Orbán Viktor szerint a kezdeményezés azért jött létre, mert a hagyományos nemzetközi szervezetek – például az ENSZ – nem tudták hatékonyan csökkenteni a konfliktusok számát.
A miniszterelnök elmondta: a cél nem újabb konferenciák szervezése, hanem konkrét vállalások és beavatkozások koordinálása. A résztvevők között konfliktuszónákhoz közeli országok vannak, Európa egyelőre kisebb súllyal képviselteti magát.
Orbán szerint Magyarország érdeke is a közel-keleti stabilitás, mivel a 2015-ös migrációs válság tapasztalatai azt mutatták, hogy a térség instabilitása közvetlen hatással van Európára. Emlékeztetett a Hungary Helps program szerepére is a térségben.
Amerikai–európai különbségek
Az ukrajnai háború kapcsán a kormányfő úgy látja, hogy az amerikai fél folyamatos kezdeményezéseket tesz, és közvetlen kapcsolatban áll Oroszországgal, míg európai vezetők a háború folytatása mellett kötelezték el magukat.
Orbán szerint Európának is közvetlen tárgyalásokat kellene kezdeményeznie az orosz elnökkel, ha nem akar kimaradni a háború utáni európai biztonsági rendszer kialakításából.
A sajtótájékoztatón szóba került Donald Trump tervezett kínai útja és a globális erőviszonyok alakulása, valamint az argentin elnök, Javier Milei szerepe is, akit Orbán „bátor, újító szemléletű” vezetőként jellemzett.
Kampány és biztonság
A közelgő választás kapcsán a miniszterelnök azt mondta: a biztonság a legfontosabb szempont a jelenlegi „háborús és veszélyes” időkben. Szerinte a kormányoldal rendelkezik több nemzetközi kapcsolattal és tapasztalattal, ami előnyt jelent a stabilitás megőrzésében.
Orbán Viktor összegzésként hangsúlyozta: Magyarország szuverén politikát folytat, nem kíván részt venni a háborúban, és elsődleges célja a gyors béke elérése. Úgy fogalmazott, az ország értékét növeli, hogy önálló álláspontot képvisel a nemzetközi konfliktusok kezelésében, és ezért „kapós ország” a békekezdeményezésekben.
(MTI)
Fotó: Magyarország Kormánya hivatalos Facebook-oldal
