A Fidesz–KDNP kormányzása alatt megduplázódott a nemzeti közvagyon – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a Digitális Polgári Körök (DPK) háborúellenes gyűlésén, Békéscsabán. A kormányfő beszédében a gazdasági eredmények mellett a közelgő választások tétjéről, az ukrajnai háborúról, az energiaellátás biztonságáról és Ukrajna európai uniós csatlakozásáról is részletesen szólt.
„Nem elfogyott, megduplázódott”
A miniszterelnök hangsúlyozta: „Akármit is mondanak ránk, a valóság az, hogy a Fidesz–KDNP kormányzása alatt a nemzeti közvagyon nem csökkent, hanem megduplázódott.” Ennek példájaként említette, hogy pénteken – Washingtonból hazaérkezve – lerakták a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér harmadik termináljának alapkövét, amely egy egymilliárd eurós beruházás.
Felidézte: a repülőteret korábban a baloldali kormányok értékesítették, a jelenlegi kabinet azonban több mint hárommilliárd euróért visszavásárolta. „Ez is azt bizonyítja, hogy amit egyszer elveszít az ország, azt vissza lehet szerezni” – fogalmazott.
Békéscsabai fejlesztések
A kormányfő szerint Magyarországnak ma olyan kormánya van, amely ha meghirdet egy programot, képes is végrehajtani azt. A békéscsabai hallgatóság előtt a 44-es út megépítését nevezte a kormány szavahihetősége bizonyítékának, amely – mint mondta – valódi összeköttetést teremtett a város és az ország gazdasági vérkeringése között.
Adatokkal is alátámasztotta állításait: 2010-ben Békéscsabán 3693 munkanélküli volt, jelenleg 1418, ami mintegy 60 százalékos csökkenést jelent. Országosan egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben, és a kormány célja, hogy további 300 ezer ember lépjen be a munkaerőpiacra, így elérve az 5 millió foglalkoztatottat.
Kitért arra is, hogy a kormány 2010 után átvállalta az önkormányzatok adósságát, Békéscsabától 10 milliárd forint terhet vett le. Az M44-es út fejlesztésére 500 milliárd forintot fordítottak, a jövőben pedig további infrastrukturális beruházásokat terveznek a térségben.
Háború és veszélyek
Beszédének központi eleme az ukrajnai háború és Magyarország pozíciója volt. Orbán Viktor szerint „a háborúból a legelején kell kimaradni”, mert ha egy ország belelép, nincs visszaút. Úgy fogalmazott: Magyarország stratégiai célja, hogy egy készülődő orosz–európai konfliktusból kimaradjon.
A miniszterelnök szerint a mostani választás lesz a „háború előtti utolsó választás”, és az új kormány dönt majd háború és béke kérdésében. Hangsúlyozta: erős nemzeti egységre van szükség a béke mögött.
Ukrajna uniós csatlakozása és a „müncheni paktum”
Orbán Viktor kijelentette: Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. Szerinte ha Ukrajnát felvennék az Európai Unióba, azzal „beengednék a háborút is”. Úgy véli, az ukrán vezetés számára a háború folytatása gazdasági érdek is, mert a nemzetközi támogatások ehhez kötődnek.
A kormányfő beszélt egy állítólagos „müncheni titkos paktumról” is, amelyet megfogalmazása szerint a Tisza, Brüsszel és Kijev kötött. Állítása szerint egy nem nemzeti alapokon álló magyar kormány lemondana a vétójogról, és támogatná Ukrajna csatlakozását, valamint a pénzügyi és katonai segítségnyújtást.
Energia, benzinár és ellenlépések
A miniszterelnök kitért a Barátság kőolajvezeték ügyére is. Azt mondta: a magyar kormány biztos információval rendelkezik arról, hogy a vezeték alkalmas lenne az olajszállításra, de az ukrán fél lezárta azt. Szerinte ez ellentétes az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodással.
Orbán Viktor hangsúlyozta: ha nem sikerült volna kivédeni az ukrán lépéseket, a benzin ára akár ezer forint is lehetne literenként. Hozzátette: amennyiben az orosz gázszállítás is megszűnne, a magyar háztartások rezsiköltsége a jelenlegi évi átlagos 250 ezer forintról három-négyszeresére emelkedne.
Ellenlépésként kilátásba helyezte, hogy Magyarország blokkolhatja egy 90 milliárd eurós uniós hitel kifizetését, valamint felülvizsgálhatja az Ukrajnába irányuló üzemanyag- és villamosenergia-szállításokat.
Gazdasági modell és extraprofitadó
A miniszterelnök beszélt a 2010 után bevezetett gazdasági modellről is, amelynek részeként különadókat vetettek ki a bankszektorra, az energiacégekre és a kereskedelmi láncokra. Elmondása szerint 16 év alatt 15 ezer milliárd forintot vontak be így a magyar gazdaságba.
Figyelmeztetett: ha kormányváltás lesz, a 2026-ra tervezett, mintegy kétezer milliárd forintos extraprofitadó-bevétel azonnal kimegy a gazdaságból, és visszakerül a bankokhoz és multinacionális vállalatokhoz. Példaként említette a Shell-t és az Erste Bank-ot, amelyek szerinte érdekeltek a jelenlegi adórendszer lebontásában.
Választási kilátások
Orbán Viktor szerint ha most tartanák a választásokat, a kormánypártok 65 egyéni választókerületet nyernének meg, ami többséget jelentene, de – mint mondta – nem elégedhetnek meg ennyivel. Emlékeztetett: 2022-ben 106-ból 87 körzetben győztek.
A békéscsabai rendezvény végén a miniszterelnök úgy fogalmazott: patrióta politikusnak tartja magát, akinek feladata a haza szolgálata. Ígéretet tett arra, hogy a kampány során még visszatér a térségbe, mert „itt nagy harc van”.
Beszédét azzal zárta: Magyarországot nem lehet megzsarolni, és „aki belénk harap, annak ki fog törni a foga”.
(MTI)
Fotó: Orbán Viktor hivatalos Facebook-oldala
