Súlyos visszaélések gyanúját vetette fel a Direkt36 legfrissebb oknyomozása, amely szerint a magyar titkosszolgálatok nyomást gyakoroltak a rendőrségre, hogy megalapozatlan vádakkal tartsanak házkutatást a Tisza Párthoz köthető informatikusoknál. Az eljárás során végül nem bűncselekményre, hanem a párt elleni nagyszabású informatikai szabotázsakció nyomaira bukkantak – írta meg a Telex.
Megalapozatlan vádak, szokatlan nyomás
A történet 2025 nyarán kezdődött, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) gyermekpornográfia gyanújára hivatkozva csapott le két informatikusra – egy 19 éves fiatalra és egy 38 éves szakemberre –, akik a Tisza Párt informatikai rendszerének védelméért feleltek. Az oknyomozás feltárta, hogy a rendőrségre az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) gyakorolt szokatlanul nagy nyomást a házkutatások mielőbbi végrehajtása érdekében.
Bár a lefoglalt több tucat adathordozón semmilyen tiltott felvételt nem találtak, a nyomozók számára gyorsan kiderült, hogy egy politikai jelentőségű ügybe csöppentek: az informatikusok eszközein ugyanis egy rejtélyes beszervezési kísérlet bizonyítékait találták meg.
„Henry” és a Tisza Párt bedöntése
A lefoglalt üzenetváltások szerint egy magát „Henry”-nek nevező ismeretlen hónapokon keresztül próbálta beszervezni a fiatalabb informatikust. A cél egyértelmű volt: belső információkat szerezni a Tisza Párt működéséről, és a 2026-os választások előtt teljesen megbénítani a párt IT-infrastruktúráját, köztük a „Tisza Világ” applikációt is.
A művelet főbb elemei:
- Fizikai megfigyelés: A két informatikust és környezetüket ismeretlenek követték és megfigyelték.
- Adatszivárogtatás: „Henry” előre megjósolta a Tisza Discord-szerveréről történő későbbi adatszivárgást, ami bizonyítja, hogy rálátása volt a párt elleni akciókra.
- Zsarolás és fenyegetés: Amikor a beszervezés nem járt sikerrel, a hangnem eldurvult, és közvetlen fenyegetések érték az érintetteket.
Reagálások: Watergate és titkosszolgálati válaszok
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a cikket a „legrosszabb kommunista időkhöz” hasonlította, és az amerikai Watergate-botránynál is súlyosabb visszaélésnek nevezte az esetet. Álláspontja szerint az állami szerveket közvetlenül a politikai ellenfelek lejáratására és ellehetetlenítésére használják fel.
A magyar titkosszolgálatok a cikk megjelenése után egyfajta „kémtörténettel” válaszoltak, amelyben külföldi hekkercsoportok aktivitására hivatkoztak, ám a Tisza Pártot és a konkrét házkutatások körülményeit érdemben nem említették.
Az ügy rávilágít arra a veszélyre, hogy a kormányzati irányítás alatt álló titkosszolgálatok (Rogán Antal felügyelete mellett) aktív szerepet vállalhatnak a választási kampány befolyásolásában. A Direkt36 szerint az eset nemcsak egyedi rendőrségi hiba, hanem egy szisztematikus kiber-hadviselés része lehet, amely a demokratikus választási folyamat integritását veszélyezteti.
(telex.hu)
Fotó: Frank Yvette
