A magyar felsőoktatás jövőjéről, az egyetemek modellváltásáról és az állami fenntartás dilemmáiról beszélt Szabó Gábor, a Szeged Televízió Téma című műsor 2026. május 19-i adásában. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a 2020 előtti, teljesen állami fenntartású egyetemi struktúrához nem lenne érdemes visszatérni, még akkor sem, ha a jelenlegi alapítványi rendszer több ponton korrekcióra szorul.
A beszélgetés középpontjában az úgynevezett modellváltó egyetemek helyzete állt. Az elmúlt években számos magyar felsőoktatási intézmény került közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába, amit a kormány akkor az egyetemek versenyképességének növelésével és rugalmasabb működéssel indokolt. A rendszer ugyanakkor komoly politikai és nemzetközi vitákat váltott ki, különösen azután, hogy az Európai Unió összeférhetetlenségi aggályokra hivatkozva több támogatási programból kizárta az érintett intézményeket.
Szabó Gábor a műsorban úgy fogalmazott: a korábbi állami működési modell túlságosan bürokratikus és nehézkes volt, az egyetemek sok esetben lassan reagáltak a gazdasági és tudományos változásokra. Szerinte az alapítványi forma egyik legfontosabb előnye a kiszámíthatóbb finanszírozás és a hosszabb távú stratégiai tervezés lehetősége.
A volt rektor hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy a jelenlegi rendszer hibátlanul működne. Elismerte, hogy több intézmény esetében vita alakult ki az autonómia kérdéséről, valamint arról, milyen szerepet játszhatnak a kuratóriumok az egyetemek mindennapi működésében. Ugyanakkor szerinte a teljes visszarendeződés nem jelentene megoldást.
A vita azért is különösen aktuális, mert az új kormányzat részéről felmerült a modellváltási rendszer átalakításának lehetősége. Az Európai Unió továbbra is feltételként szab bizonyos szerkezeti módosításokat az Erasmus- és Horizont-programok teljes körű helyreállításához. Több egyetemi vezető ugyanakkor attól tart, hogy az állami rendszer visszaállítása a megnövekedett finanszírozás elvesztésével járna együtt.
Szabó Gábor szerint a magyar felsőoktatás valódi kérdése ma már nem az, hogy „állami vagy alapítványi” modell működjön-e, hanem az, hogyan lehet olyan rendszert kialakítani, amely egyszerre biztosít szakmai autonómiát, nemzetközi versenyképességet és stabil finanszírozást. A beszélgetésben szó esett az oktatói bérekről, a kutatási forrásokról és a nemzetközi rangsorokról is, amelyek szerinte hosszú távon meghatározzák a magyar egyetemek mozgásterét.
A modellváltás kérdésében továbbra sincs teljes egyetértés a szakmában és a politikában sem. Miközben egyes szereplők az alapítványi struktúra lebontását sürgetik, mások inkább annak átalakítását és átláthatóbb működését támogatnák. Az elmúlt hetek nyilatkozatai alapján több rektor és felsőoktatási vezető is amellett érvelt, hogy a rendszer bizonyos elemei – például a többéves finanszírozási ciklusok – megtarthatók lennének egy módosított konstrukcióban.
A beszélgetés alább tekinthető meg:
Fotó: Frank Yvette
