Törvényjavaslatot nyújt be a kormány az Országgyűlésnek, amely megszünteti az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek helyszínének kijelölésére vonatkozó miniszteri jogkört – jelentette be a kormányszóvivő csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
Magyar Éva elmondta: eddig a gazdasági és energetikai miniszter egy személyben dönthetett az üzemek helyszínéről, a kormány viszont úgy látja, hogy az akkumulátoripari beruházások engedélyezése nem alakulhat egyedi miniszteri döntéseken, hanem átlátható és objektív hatósági eljárásokra van szükség.
A kormányszóvivő szólt arról is, hogy a kabinet döntése értelmében a felsőoktatási tevékenységet közfeladatként ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat.
Az uniós forrásokhoz történő hozzáférés érdekében energetikai törvények módosulnak
Az európai uniós forrásokhoz történő hozzáférés érdekében a kormány kezdeményezte négy energetikai törvény módosítását – jelentette be a kormányszóvivő csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. Magyar Éva közölte, a szélerőművek magassági korlátja 199 méterre emelkedik.
Azt mondta, a törvénymódosítások célja, hogy Magyarország teljesítse a helyreállítási terv energetikai vállalásait; összesen 868 milliárd forint hazahozatala válik lehetővé ezzel.
Elmondta, a javaslat emellett elősegíti a megújuló energiatermelés, azon belül főleg a szélenergia elterjedését, ez pedig növeli Magyarország energiafüggetlenségét.
Ismertetése szerint a javaslat pontosítja a szárazföldi szélerőművek létesítésére alkalmas, úgynevezett könnyített térségek kijelölésének szabályait, és a szélerőművek magassági korlátja a jelenlegi 130 méterről 199 méterre emelkedik.
A kormány ezzel nem csak védi, de fenntarthatóvá is teszi a rezsicsökkentést, ugyanis minél több hazai megújuló energiát lehet termelni, annál stabilabban lehet biztosítani a magyar családok számára a kedvezményes árú energiát – hangsúlyozta Magyar Éva.
Szólt arról is, lehetővé válik, hogy a háztartások és a mikrovállalkozások önkéntesen dinamikus árazású villamosenergia-szerződést kössenek, ha rendelkeznek okosmérővel.
Október 22-én nyilvánosak lesznek az elmúlt rendszer egyes titkosszolgálati iratai
Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójának előestéjén, idén október 22-én hozzáférhetővé válnak az elmúlt rendszer egyes titkosszolgálati iratai, az úgynevezett hatos karton és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatai.
Szondi Vanda ismertetése szerint a kormány szerdai ülésén tárgyalt az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásáról, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról, és új törvényjavaslat benyújtásáról döntött az 1990-es rendszerváltástól máig be nem váltott ígéretek teljesítésére.
Elmondta, a beszervezési dossziékat folyamatosan, de legkésőbb december 31-ig teszik közzé.
A kormányszóvivő úgy fogalmazott: “a szimbolikus dátum rámutat arra is, hogy a forradalom örökségéhez a múlt megismerésének szabadsága is hozzátartozik”.
Szondi Vanda hangsúlyozta, a nyilvánosság nem jelent válogatás nélküli adatközlést. A javaslat kizárja például a személyi azonosító nyilvánosságra hozatalát és védi az olyan különösen érzékeny adatokat, mint az egészségügyi állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság. A megfigyeltek, az áldozatok és a harmadik személyek adatait anonimizálni kell minden olyan esetben, ahol ez indokolt – magyarázta.
Hozzétette, a törvényjavaslat nem szűkíti le a feltárást az ügynökökre, hanem pontosan meghatározza, kinek milyen szerepe volt.
Társadalmi egyeztetés kezdődik az elektronikai berendezések biztonságáról
Társadalmi egyeztetést kezdeményez a kormány az elektromos és elektronikai berendezések biztonságára és a veszélyes anyagok szabályozására vonatkozóan – jelentette be Köböl Anita.
A kormányszóvivő azt mondta, a szabályozásra azért van szükség, mert az Európai Unió 2025-ben több olyan irányelvet fogadott el, amely módosította az egyes veszélyes anyagok alkalmazásának korlátozásáról szóló szabályokat. Ezeket Magyarországnak át kell ültetnie a saját jogrendszerében – jegyezte meg.
A kormányszóvivő szerint a módosítás lényege, hogy bizonyos speciális elektronikai és ipari alkatrészekben továbbra is lehet ólomot használni, mert ma még nincsen olyan alternatív anyag, amely megfelelően és biztonságosan használható lehetne helyettesítőként. Példaként néhány forrasztóanyagot, üveg vagy kerámia alkatrészt, illetve fémötvözetet említett.
Köböl Anita hangsúlyozta, a mentességek nem korlátlanok, a módosítás pontosabban meghatározza, mire és meddig vonatkoznak. A gyermekek által szájba vehető termékeknél szigorúbb szabályozást vezetnek be – ismertette.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
