A szerb állam képviselői átvették Hágában Ratko Mladić, a boszniai szerb hadsereg egykori főparancsnokának holttestét, amely várhatóan csütörtök késő délután érkezik meg Szerbiába – közölte Aleksandar Vučić szerb elnök. A temetés helyszínéről és körülményeiről egyelőre nem született nyilvános döntés.
Vučić tájékoztatása szerint Mladić fia várhatóan hamarosan közli, hogy a család hol és milyen formában szeretné megtartani a temetést. A szerb elnök hangsúlyozta: az állam biztosítja a szükséges logisztikai és szállítási segítséget, valamint gondoskodik a közrend és a biztonság fenntartásáról.
A temetés kérdése már Ratko Mladić múlt csütörtöki halála után nemzetközi és szerbiai vitákat váltott ki. Nenad Vujić szerb igazságügyi miniszter akkor arról beszélt, hogy az egykori tábornokot a legmagasabb állami és katonai tiszteletadás illeti meg, míg a temetés helyéről és részleteiről a családnak kell döntenie.
Vučić korábban úgy fogalmazott, hogy amennyiben a család Szerbiában kívánja eltemetni Mladićot, az állam lehetővé teszi a „méltóságteljes és tisztességes” búcsúztatást. Mostani nyilatkozatában ugyanakkor nem tért ki arra, hogy sor kerülhet-e állami vagy katonai tiszteletadásra.
Brüsszel is figyelemmel kíséri a fejleményeket
Marta Kos, az Európai Bizottság bővítési biztosa a Bledi Stratégiai Fórumon arra figyelmeztetett, hogy a háborús bűnösök dicsőítése ellentétes az alapvető európai értékekkel, és annak nincs helye sem az Európai Unióban, sem az uniós tagságra törekvő országokban.
A biztos jelezte, Brüsszel figyelemmel kíséri a fejleményeket, Szerbia magatartását pedig az ország európai integrációjának értékelésekor is figyelembe veszik.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök ugyancsak bírálta egy esetleges állami temetés tervét. Szerinte amennyiben Mladićot a legmagasabb állami és katonai tiszteletadás mellett helyeznék örök nyugalomra, Szerbia ezzel súlyosan veszélyeztetné európai uniós csatlakozási törekvéseit.
Szerbiában is vita alakult ki az ügyben. A Humanitárius Jogi Alap szerint az állami és katonai tiszteletadás jogi kérdéseket is felvet, mivel a szerb hadseregről szóló törvény alapján az egy évnél hosszabb szabadságvesztésre ítélt személyeket meg kell fosztani katonai rendfokozatuktól.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték
Ratko Mladić a boszniai háború idején, 1992 és 1995 között a boszniai szerb hadsereg vezérkari főnöke volt. A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2017-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte. Az ítéletet 2021-ben jogerősen helybenhagyták.
Mladićot csaknem 16 év bujkálás után, 2011 májusában fogták el Szerbiában, majd kiadták Hágának.
A bíróság egyebek mellett az 1995-ös srebrenicai népirtással, Szarajevó ostromával és ENSZ-békefenntartók túszul ejtésével kapcsolatos bűncselekmények miatt mondta ki bűnösnek.
Srebrenicában 1995 júliusában a boszniai szerb erők mintegy 8700 bosnyákot, főként férfiakat és fiúkat gyilkoltak meg. A nemzetközi bíróságok több ítéletben is népirtásnak minősítették a történteket, amelyeket a második világháború óta Európában elkövetett legsúlyosabb tömeggyilkosságként tartanak számon.
(MTI)
Fotó: Aleksandar Vučić hivatalos Facebook-oldala
