Legkésőbb november első felében döntenek az Alkotmánybíróság (Ab) új elnökéről a testület tagjai – közölte az Alkotmánybíróság szerdán az MTI érdeklődésére.
Az alaptörvény tizenhetedik módosítása ismét a testület tagjainak hatáskörébe utalta az Ab elnökének megválasztását. Az Országgyűlés múlt kedden fogadta el az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények ezzel összefüggő módosítását, amely meghatározza az elnökválasztás részletes szabályait.
A pályázat részleteiről az Ab azt írta, hogy az alkotmánybírósági törvény pontos határidőket tartalmaz az elnöki pályázat kiírásáról és elfogadásáról, a testület pedig minden esetben ezen határidőket betartva fogja a pályázati eljárást lefolytatni.
Közölték, a pályázati kiírás nyilvános, a főtitkárnak törvényi kötelezettsége annak az Alkotmánybíróság honlapján történő közzététele. A beérkező pályázatok a testület tagjai számára megismerhetők lesznek – tették hozzá.
A közlemény szerint a teljes ülés tagjai a törvényi határidőn belül – legkésőbb november első felében – dönteni fognak a testület következő elnökének személyéről.
A múlt héten elfogadott törvénymódosítás szerint az Alkotmánybíróság tagjának a testület elnöki tisztségére történő megválasztását pályázat előzi meg, amelyet a törvény hatálybalépését, szeptember 19-ét követően harminc napon belül kell kiírni.
A jogszabály szerint a pályázati kiírást a főtitkár készíti elő, a teljes ülés fogadja el és teszi közzé. A pályázat benyújtására legalább tizenöt, de legfeljebb harminc napot kell biztosítani.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése a testület elnökét – a pályázati határidő lejártát követő naptól számított – legfeljebb nyolc napon belül titkos szavazással, a 15 alkotmánybíró több mint felének szavazatával választja meg.
Az Ab elnökének, Polt Péternek szeptember 1-jén járt le a mandátuma, miután az alaptörvény júliusban elfogadott, tizenhetedik módosítása kimondta, hogy az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik, és ezt a kort Polt Péter már korábban elérte.
A testület elnöki jogköreit Czine Ágnes elnökhelyettes gyakorolja, aki szeptember 1-jétől látja el ezt a posztot; az ő 12 éves mandátuma november közepén jár le.
Baka András köztársasági elnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben ellenérzéseit fogalmazta meg az Alkotmánybíróság működését érintő egyes törvények módosításával kapcsolatban, mert szerinte indokolatlan törvényi szinten rögzíteni az elnökválasztás részletes szabályozását, a testületen belüli pályáztatási eljárást.
Az államfő szerint az Alkotmánybíróság függetlenségét és működésének autonómiáját jobban erősítette volna, ha a törvény – a 2011 előtt hatályos szabályozási keretekhez hasonlóan – ennek a kérdésnek a rendezését az Alkotmánybíróság saját belső működési szabályaira, ügyrendjére bízza. Baka András a szabályozást indokoltnak tartja átgondolni.
(MTI)
Fotó: illusztráció
