A köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt javasolja legfőbb ügyésznek – közölte a Sándor-palota az MTI-vel hétfőn.
A közlemény szerint Baka András köztársasági elnök az alaptörvényi kötelezettségének eleget téve hétfőn megtette az Országgyűlés felé az új legfőbb ügyész személyére vonatkozó javaslatát.
Az államfő a jelöltek széles körére kiterjedő, alapos tájékozódást követően Szathmáry Zoltánt találta az ügyészi szervezet legfőbb vezetői tisztségének betöltésére a legalkalmasabbnak.
A jelöltről dönteni az Országgyűlés feladata és felelőssége – hangsúlyozta közleményében a Sándor-palota.
Magyar Péter miniszterelnök – több más, általa “Orbán-bábnak” nevezett közjogi méltóság mellett – többször felszólította lemondásra Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt. Távozásukra május 31-ét nevezte meg határidőnek.
Nagy Gábor Bálint július 22-én nyújtotta be a lemondását. Az MTI-hez eljuttatott közleményben azt írta: az igazságszolgáltatás, benne az ügyészség függetlenségének és tekintélyének megóvása a demokratikus intézményrendszer egyik alapja.
Az ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé, és nem lehet napi politikai érdekek vagy hatalmi játszmák színtere – fűzte hozzá.
“Ennek egyértelművé tétele érdekében ma – az ideiglenes köztársasági elnök útján – az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnökhöz intézett nyilatkozatommal benyújtottam a lemondásomat, kezdeményezve, hogy megbízatásom 2026. augusztus 25-vel szűnjön meg” – tudatta Nagy Gábor Bálint.
A miniszterelnök július 22-én délután közzétett Facebook-bejegyzésében úgy kommentálta a legfőbb ügyész lemondását, hogy ezzel az ország újabb Orbán-bábtól szabadult meg, aki akadályozta a rendszerváltást.
A Legfőbb Ügyészség által az MTI-hez eljuttatott életrajza szerint Szathmáry Zoltán 2025-től a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya, Elvi Ügyek Osztályának osztályvezető ügyésze.
Szathmáry Zoltán 1982-ben született Sárospatakon. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2007-ben szerzett jogi doktorátust, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2012-ben doktori fokozatot, mindkettőt summa cum laude minősítéssel. Disszertációjának címe: Bűnözés az információs társadalomban – Alkotmányos büntetőjogi dilemmák az információs társadalomban.
Később jogi szakvizsgát tett. 2007-ben a Sátoraljaújhelyi Körzeti Földhivatalnál helyezkedett el fogalmazóként, 2008-2011 között a Miskolci Városi Ügyészségen volt ügyészségi fogalmazó, 2011-2012 között a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészségen, valamint a Budapesti Nyomozó Ügyészségen ügyészségi titkárként, alügyészként dolgozott.
Ügyészként 2012 és 2014 között a Budapesti IV. és XV. Kerületi Ügyészségen teljesített szolgálatot, 2014 és 2017 között az Igazságügyi Minisztérium büntetőjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárságán volt kirendelt ügyész. Feladatköre az új büntetőeljárásról szóló törvény kodifikációja és a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés reformja volt, a kodifikációs témák közé a titkos információgyűjtés, bizonyítás, vagyonvisszaszerzés, vagyont és elektronikus adatot érintő kényszerintézkedések tartoztak.
Szathmáry 2017-ben a Fővárosi Főügyészség kiemelt és korrupciós ügyek osztályán, 2017-2021 között a Legfőbb Ügyészség büntetőbírósági ügyek főosztályán látott el ügyészi feladatokat, 2021-2023 között a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fellebbviteli főügyészhelyettesi, 2023-2025 között a Legfőbb Ügyészség informatikai főosztályának főosztályvezető ügyészi tisztségét töltötte be.
Német nyelvből középfokú, angol nyelvből felsőfokú nyelvvizsgája van, a 2020-2021-es tanévben oktatott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, 2021-ben előadást tartott V4-országok ügyészeinek szakmai képzésén; 2017-ben az igazságügyi miniszter elismerő oklevélben részesítette a büntetőeljárásról szóló törvény kodifikációjában kifejtett szakmai munkásságért.
A Legfőbb Ügyészség kitért arra, hogy Szathmáry Zoltánnak számos publikációja jelent meg, ebből életrajzában 29-et sorolnak fel. E szerint szakmai és tudományos munkásságának egyik fő területe az információs technológia és a büntetőjog kapcsolata. Publikációiban foglalkozott egyebek mellett az informatikai bűnözéssel, a titkos információgyűjtéssel és az információs társadalom büntetőjogi kérdéseivel.
(MTI)
Fotó: Sándor-palota hivatalos Facebook-oldala
