Szeged, Mathias Corvinus Collegium, MCC

Megszűnt 14 kekva, köztük a Kék bolygó, az Élvonal és a Mathias Corvinus alapítvány

Ország

Jogutód nélkül megszűnt 14 közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) , köztük a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, amelynek Áder János volt köztársasági elnök és az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, amelynek Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus volt a kuratóriumi elnöke – tudatta a Fővárosi Törvényszék közleményben az MTI-vel csütörtökön.

A törlésről szóló összefoglalójában a törvényszék felsorolta azokat a kekvákat, amelyekre vonatkozóan a törlő végzéseket a civil szervezetek névjegyzékében augusztus 31-én közzétette, ezek: Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, Hauszmann Alapítvány, Jövő Nemzedék Földje Alapítvány, Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, Közép-európai Oktatási Alapítvány, Magyar Kultúráért Alapítvány, Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány, MOL – Új Európa Alapítvány, Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány, Batthyány Lajos Alapítvány, Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és Tudás-Tér Alapítvány.

A közlemény felidézi, hogy az alaptörvény június 15-én elfogadott tizenhatodik módosítása teszi lehetővé a kekva-modell egyszerű kivezetését.

A kekvákra vonatkozó törvény június 29-én hatályba lépett módosításának célja az volt, hogy a nem felsőoktatási feladatokat ellátó alapítványok a továbbiakban már ne működhessenek a törvény által biztosított különleges jogi szabályozás alapján, továbbá, hogy augusztus 31-ig biztosítsa az állami vagyon kivonását a nem felsőoktatási alapítványokból.

Ennek érdekében kellett az érintett alapítványokat a nyilvántartó bíróságnak törölnie. A törlés elkerülhető volt, ha az államháztartáson kívüli alapítók továbbra is működtetni kívánták az alapítványt az általános szabályok alapján közérdekű vagyonkezelő vagy a Polgári törvénykönyv szerinti alapítványként, azonban erre vonatkozó kérelem nem érkezett a Fővárosi Törvényszék által nyilvántartott alapítványoktól.

A törölt alapítványok vagyona, jogai és kötelezettségei az államra szálltak, a kijelölt miniszterek gyakorolják az alapítói jogokat, illetve a kormány által kijelölt elszámolási biztos október 31-ig elvégzi a vagyonrendezési és egyéb adminisztratív feladatokat.

Folyamatban vannak a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán azok az eljárások, melyekben az alapítványok törlését követően kérelemre törlik a kekvák javára bejegyzett tulajdonjogát az ott nyilvántartott mintegy 40 gazdasági társaságban az üzletrészeknek, illetve az 50 százalék feletti részvényeknek, és ezekre bejegyzik az állam tulajdonjogát.

A kifejezetten felsőoktatási feladatokat ellátó kekvák közül a Fővárosi Törvényszék civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezeteket nyilvántartó csoportja nyolc alapítványt tart nyilván – közölte a Fővárosi Törvényszék.

Augusztus 31-én a Miniszterelnökség azt közölte: a kekvák megszüntetésével 1284 milliárd forint értékű közvagyon kerül vissza az államhoz, véget ér egy átláthatatlan rendszer, és elhárul egy fontos akadály az uniós források hazahozatala elől.

Felidézték azt is, hogy a megszűnő alapítványok vezetésében az előző kormányzat több meghatározó szereplője vett részt: a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumát Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványét Lázár János építésügyi és közlekedési miniszter, a Magyar Kultúráért Alapítványét Demeter Szilárd kultúrpolitikus vezette.

Szeptember 21-én közölték, hogy Kármán András pénzügyminiszter kezdeményezésére elkezdődött a kekvákhoz tartozó állami cégek tulajdonosi joggyakorlójának megváltoztatásával kapcsolatos rendelettervezet társadalmi egyeztetése, amely szeptember 29-éig tart.

(MTI)

Fotó: Frank Yvette