Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. Kormányváltás. Politika. Fotó: Tarr Zoltán hivatalos FB oldala

Tarr Zoltán: Édesapám nem végzett ügynöki tevékenységet, ezt hivatalos dokumentum is igazolja

Ország

Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter édesapjának, Tarr Kálmán református lelkésznek az iratanyaga is elérhetővé válhat a kommunista állambiztonsági dokumentumok nyilvánosságra hozatalával. A miniszter hangsúlyozta: édesapja neve ugyan szerepel az egykori állambiztonsági nyilvántartásban, ez azonban nem jelenti azt, hogy ténylegesen ügynöki tevékenységet végzett volna.

Tarr Zoltán szerdai Facebook-bejegyzésében közölte, hogy édesapja rendelkezett egy 2002. február 27-én kiállított hivatalos igazolással, amely szerint nem végzett a vonatkozó átvilágítási törvényben meghatározott állambiztonsági tevékenységet, és az érintett szervezeteknek sem volt tagja.

A most nyilvánosságra kerülő dokumentumok között ugyanakkor megtalálható Tarr Kálmán úgynevezett 6-os kartonja. Az állambiztonsági nyilvántartás szerint 1984 márciusában szervezték be, „Kovács Kálmán” fedőnéven, az egyházi terület megfigyelésére. A dokumentum azonban önmagában nem bizonyítja, hogy ténylegesen jelentéseket készített vagy együttműködött a titkosszolgálattal.

A miniszter szerint édesapja története régóta ismert volt a családban. Mint írta, Tarr Kálmánt különösen bántotta, hogy a hiányos információk alapján sokan elhamarkodott ítéleteket fogalmaztak meg, és a diktatúra feldolgozatlan öröksége évtizedekkel később is súlyos következményekkel járhat az érintettek családjára nézve.

Tarr Zoltán reményét fejezte ki, hogy az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatala hozzájárulhat a múlt feltárásához és a társadalmi megbékéléshez. Édesapja esetében ugyanakkor úgy véli, a korábbi hivatalos vizsgálat eredménye egyértelműen tisztázza a kérdést.

November 4-én megkezdődött a kommunista állambiztonsági iratok közzététele. Az új, interneten kereshető adatbázisban mintegy 55–60 ezer egykori nyilvántartott személy neve válhat hozzáférhetővé. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a nyilvántartásokban való szereplés nem feltétlenül jelent tényleges ügynöki tevékenységet, ezért az iratokat megfelelő történelmi összefüggésben kell értelmezni.

(MTI)

Fotó: archív