Jelentősen megváltoztak az időjárási és környezeti körülmények Szegeden az elmúlt években, ami a városi fásítási programokat is komoly kihívások elé állítja. Az éves csapadékmennyiség 550 milliméterről 350 milliméterre csökkent, egyre gyakoribb a légköri aszály, a rendkívül erős napsugárzás pedig akár a fiatal fák kérgét is károsíthatja. Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint a jövőben olyan fafajokat kell előnyben részesíteni, amelyek képesek alkalmazkodni a szélsőségesebbé váló körülményekhez.
A klímaváltozás hatásai egyre erőteljesebben jelentkeznek a városi zöldterületeken is. A csökkenő csapadékmennyiség, a gyakori aszályos időszakok, a rossz minőségű városi talaj és az erős napsugárzás egyaránt megnehezíti az újonnan ültetett fák megmaradását.
Makrai László biológus az MTI-nek elmondta, hogy a fásítási programok tervezésekor már nem lehet kizárólag a korábban bevált fafajokra támaszkodni, hiszen az elmúlt években jelentősen megváltoztak a környezeti feltételek.
A szakember szerint Szegeden különösen szembetűnő a csapadékmennyiség visszaesése. Az éves mennyiség 550 milliméterről 350 milliméterre csökkent, miközben egyre gyakrabban fordul elő légköri aszály. A fiatal fáknak emellett a téli fagyokkal is meg kell küzdeniük, a városközpontokban pedig a talaj minősége is egyre kedvezőtlenebb.
A rendkívül erős napsugárzás további problémát jelent: a facsemeték déli oldalán akár a kéreg is súlyosan károsodhat.
Szegeden már több mint egy évtizede keresik a megfelelő fafajokat. A városban a 2010-es évek elején kezdődött meg azoknak a fajoknak és fajtáknak a kiválasztása, amelyek jobban alkalmazkodhatnak a megváltozott környezeti körülményekhez. A munkában az Alsótekeresi Faiskolával is együttműködnek.
Az eddigi tapasztalatok alapján a mezei juhar, a tatár juhar, a pannon kőris, a virágos kőris, valamint egyes ezüsthárs-típusok bizonyulhatnak alkalmasnak a városi telepítésre.
Emellett olyan szilfajtákat is vizsgálnak, amelyek ellenállnak a szilfavész néven ismert gombás fertőzésnek, és magnélküli fehéreper-változatokat is telepítenek.
Makrai László szerint érdemes lehet más éghajlatú területekről származó, úgynevezett egzóta fajokkal is kísérletezni, ezek beszerzése azonban jelentős költségekkel járhat.
A megfelelő facsemeték kiválasztását az is nehezíti, hogy Magyarországon jelentősen visszaszorult a kertészeti szaporítóanyag-termelés választéka. A szakember szerint országosan mindössze három-négy olyan faiskola maradt, ahol rendelkezésre áll az a szaktudás, amely az egyre szélsőségesebb körülményeket elviselő fajták kiválasztásához szükséges.
A fák elültetése önmagában nem elegendő, a gondozásuk is komoly feladatot jelent. A szegedi tapasztalatok alapján az utcai fasorok kialakításához megfelelően előnevelt, úgynevezett háromszor iskolázott facsemetékre van szükség. Fontos a megfelelő fatükör kialakítása is, amely segít megakadályozni, hogy az öntözővíz elfolyjon a növény gyökérzónájából.
A fiatal fákat három-négy éves korukig márciustól novemberig rendszeresen öntözni kell. Ez a városüzemeltetés számára jelentős többletköltséget és munkaerőigényt jelent.
A szakember nyilatkozata annak kapcsán hangzott el, hogy Magyar Péter miniszterelnök vasárnap bejelentette: négyféle önkormányzati pályázat indul az Országfásítási és Települészöldítési Program keretében, amelyekre valamennyi magyar település jelentkezhet. Az új országfásítási programra 18,2 milliárd, a települészöldítésre pedig 39,6 milliárd forintot fordítanak.
A szegedi tapasztalatok ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a fásítási programok sikeressége nem pusztán az elültetett fák számán múlik. Legalább ilyen fontos a megfelelő fafajok kiválasztása, a fiatal növények többéves gondozása és az egyre szélsőségesebb időjárási körülményekhez való alkalmazkodás.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
