Száz éve volt az első tanévnyitó

Egyetem

Száz évvel ezelőtt, 1914. október 1-én tartotta első tanévnyitó ünnepségét az 1912-ben alapított Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem.

Az esemény ünnepi istentisztelettel kezdődött a Nagytemplomban, majd a Kollégium dísztermében folytatódott, ahol a professzorok és meghívott vendégek mellett a diákok is megjelentek. Az akkori 354 fős hallgatói létszám mára megszázszorozódott.

A kollégium kántusa a „Győzelemről győzelemre szállva…” kezdetű dalt adta elő, majd ezt követően tartotta meg ünnepi beszédét Kiss Ferenc rektor.

„Az egymásra torlódó események szédítő zuhatagában, az egymást rohanva váltó diadal- és rémhírek pörölycsapásai alatt… meg nem reszkető kézzel… vésem be az új egyetem évkönyvének első érclapjára a megnyitó igéket: hiszek a magyar nemzet történelmi hivatásában.” – kezdte beszédét a rektor. „Új jövevény, magyar királyi Tudományegyetem! Nem kell neked itt új utakat törni: előtted a kipróbált, beigazolt, százszor megáldott út… nem kell a tudományt megteremtened: hangyaszorgalommal, becsületes kézzel épített oltáron rég lobog itt a láng, a türelem, másvélemény tisztelete, lelkiismereti, vizsgálódási, meggyőződésbeli szabadság nem most kopogtat itt a kapukon. Egykorúak azok a kollégiummal… A múlt bölcsen megalapozza jövődet. Nem lesz nehéz hivatásod betöltése: az utat járd szélesebbre, az Isten félelmét alapozd meg jobban, a kultúra tüzét lobbantsd nagyobb lángra, szabadság kultuszát fejleszd mind magasbra s a nemes patinát ne eltüntesse, – aranyozza meg gondos utódságod. Ez a létjogod, ebben fogsz győzni…”

A rektor köszönetet mondott Ferenc József császárnak, majd gróf Tisza István miniszterelnöknek, Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi miniszternek, ezt követően Debrecen szabad királyi város közönségének, „mely az egyetemhez fűződő kulturális s nemzeti nagy érdekeket első pillanatban felismervén… fejedelmi áldozatával tette lehetővé az öt karú egyetem felállítását… E helyen s ez alkalommal kedves tisztünk megállapítani a tényt, hogy a tiszántúli egyházkerület hozta a legnagyobb áldozatot, midőn ős főiskolája drága koronáját, az ország első akadémiáját adta fel… az új magyar egyetem alakulását ő biztosította.”

Az egyetemi polgárokhoz szólva a rektor hangsúlyozta: „… a magyar állam tudományegyetemet állított számotokra, hogy a kultúra minden eszközével tölthessétek be a legszebb emberi hivatást: élni a hazáért. Ti avatjátok fel… ez egyetemet a magyar nemzeti hivatás megszentelt templomává… Ezzel mi, a debreczeni magyar királyi tudományegyetem ez idei Rectora s Tanácsa az egyetem 1914-15-ik első tanévét Isten nevében a haza üdvére megnyitjuk.” – zárta beszédét Kiss Ferenc.

Az eseményről a korabeli sajtó is beszámolt.

„Magyarország harmadik egyeteme, a debreceni m. kir. tudományegyetem holnap, csütörtökön megnyílik. Ez ünnepi aktus nem a fényes, új palotában folyik le, nem is azzal a diadallal, amellyel terveztük e mai eseményt. De a palota hiányát pótolja az, hogy a tudomány által évszázadokon át megszentelt ősi kollégium falai között hangzanak el az első rektor első megnyitó szavai…” – írta 1914. október 1-én a Debreczeni Független Újság.

„Régóta várt a város e napra, amelyet azonban egy világháború közepette kellett megérnie. Ám a jelenlegi helyzet mellett is ma figyelmünkkel azon kulturális esemény felé fordulunk, amelyet a debreceni egyetem megnyitása jelent.” – adta hírül a Debreczeni Újság 1914. október 1-i száma.

A lap másnap nagyszabású tudósításban írt az eseményről: „Egyszerűségében is jelentőségteljes volt ez az aktus, amely halványabb színeivel a világtörténelem vérvörös perspektívájába olvad bele…”

A Debreceni Nagyújság 1914. október 2-i száma hosszan idézte a rektori köszöntőt, amely – mint írták – „…mély hatást keltett a hallgatóságban”.

A beszéd után Ruttka Ferenc egyetemi tanácsjegyző felolvasta Jankovics Béla kultuszminiszter Kiss Ferenc rektornak küldött táviratát, amelyet a Debreczeni Újság is közölt:

„A debreceni egyetem tanári karának az eskütétel alkalmával kifejezett köszönetét, alattvalói hódolatát, a trón és a haza szolgálatára tett fogadalmát legmagasabb helyen tolmácsolván, Ő felsége e nyilatkozatot megelégedéssel méltóztatott legkegyelmesebben fogadni. Amidőn erről Nagyságodat az egyetem megnyitása alkalmából értesítem, reménnyel eltelve üdvözlöm a debreceni egyetem tanári karát és hallgatóságát, őszintén kívánván, hogy együttes nemes munkálkodásukat Isten áldása kísérje.”