Az átlag nyíregyházi fiatal családcentrikus, nem olvas újságot, sosem járt még operában, és ismer rendszeres drogfogyasztókat.
A Debreceni Egyetem Egészségügyi Karának oktatói és hallgatói is részt vettek annak a kutatásnak az elkészítésében, amelyben 240 középiskolást, és csaknem ötszáz 19-29 év közötti ifjú felnőttet kérdeztek meg. A több mint hétszáz fiatal részvételével készített kérdőíves felmérés eredményeiből „Nyíregyháza ifjúsága 2015” címmel tanulmánykötet született a civil szféra és az önkormányzat támogatásával.
A kérdőíves adatgyűjtés során a szakemberek kíváncsiak voltak mások mellett a fiatalok oktatásról, munkaerőpiaci környezetről, közösségi életről, generációk együttműködéséről alkotott véleményére, illetve elemezték a médiahasználati szokásaikat, rizikómagatartásaikat is. A vizsgált dimenziók követték a „Magyar Ifjúság 2012” kutatás tematikáját, így az adatok összehasonlíthatók az országos és régiós adatokkal is.
– A nyíregyházi fiatalok bizakodóak, motiváltak a tanulásra, és optimisták a vágyott munka megtalálásában – összegezte a képzettség tekintetében szerzett tapasztalatokat Czibere Ibolya, a Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológiai Intézet adjunktusa, a kötet lektora a nyíregyházi könyvbemutatón.
A kérdőívekből az is kiderült, hogy az anyák iskolai végzettsége komoly
hatást gyakorol a továbbtanulási szándékra és a tanulmányok szintjére. A lányok tanulási motivációja magasabb, ám míg a 15-18 évesek azért szeretnének tanulni, hogy azzal foglalkozhassanak, amit szeretnek, addig a 19-29 éves korosztály a jól fizető állás miatt. Egyértelműen látszik az eredményekből az is: az ifjúság hajlandóságot mutat arra, hogy rövidebb-hosszabb időre elhagyja az országot, ám a fiatalabbak a tanulás, az idősebbek munkavállalás céljából.
Családalapítás tekintetében a tradicionális gondolkodás jellemző: a nyíregyházi fiatalok zömében házasságban, a megkérdezettek fele két gyermekkel képzeli el jövőjét.
A vizsgálat a szabadidős szokásokat is feltérképezte. Czibere Ibolya kiemelte, hogy a fiatalok életében kritikus a semmittevés aránya: 14 százalékuk ráérő idejében semmit nem csinál, „csak úgy elvan”. Legtöbben a szabadidő jelentős részét otthon töltik televíziózással, zenehallgatással, online tevékenységekkel. A magaskultúra körükben egyáltalán nem létező fogalom: nem olvasnak újságot, 60-70 százalékuk még egyáltalán nem volt operában, a megkérdezettek csaknem fele azonban még művész moziban, kiállításon, múzeumban, de még könyvesboltban sem. Ellenben 92 százalékuk rendelkezik internet hozzáféréssel.
A rizikómagatartásról szólva a szakember elmondta: a kutatásban résztvevők tizede fogyasztott már tiltott drogot, és az országos átlagnál 50 százalékkal magasabb arányban ismernek olyan személyt, aki rendszeresen drogozik. Ugyancsak túllép az országos adatokon a korosztály alkoholfogyasztása, dohányzása és a megkísérelt öngyilkosságok száma is.
A felmérés a statisztikai adatokon és elemzéseken túl javaslatokat is tartalmaz, így a kötet eredményeit Nyíregyháza városa be tudja építeni a készülő ifjúsági koncepciójába.
