Kilenc szekcióban kezdődött meg az ország legnagyobb, háromnapos ókortudományi konferenciája a Debreceni Egyetemen.
Tizenkettedik alkalommal rendezték meg a Magyar Ókortudományi Konferenciát, ami kétévente a hazai ókorral foglalkozó tudósok legjelentősebb szakmai találkozója. A tudományos tanácskozást a klasszikus stúdiumokat, latint, ógörögöt és ókortörténetet oktató intézmények rendezhetik meg.
Az 1912-ben alapított Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának kilenc „alaptanszéke” közül kettő kifejezetten az ókori nyelvek oktatásával foglalkozott (Klasszika-filológia – görög – tanszék, Klasszika-filológia – latin – tanszék), egy pedig, az Egyetemes Történeti Tanszék érintőlegesen foglalkozott az ókori tárgyú stúdiumok oktatásával. A különálló Ókortörténeti Tanszék 1918 júniusában jött létre.
– A Debreceni Egyetem május 26-28. között harmadik alkalommal ad otthont a találkozónak, tíz és húsz évvel ezelőtt volt utoljára a cívisvárosban a rendezvény, amelyre idén több mint száz előadó érkezett – tájékoztatott Forisek Péter, a szervező Klasszika-filológiai és Ókortudományi Tanszék vezetője.
A háromnapos konferencián összesen kilenc szekcióban hallgathatnak előadásokat az érdeklődők, melyek nemcsak a szakma, de bárki számára nyilvánosan és ingyenesen látogathatóak.
– Nemcsak az ókortudomány sajátosságait tükrözik a színes előadások, de hozzájárulnak az ókorral foglalkozó számos tudomány – történelem, régészet, nyelvészet, irodalom és filozófia – népszerűségének emeléséhez is. Az ókori kelettől az antikvitás továbbéléséig tartó gazdag tematika mutatja azt, hogy az ókortudomány egy ma is élő, friss kutatási eredményeket felmutató diszciplína, amely kiválóan hasznosítani tudja más tudományterületek eredményeit is – fogalmazott megnyitójában Bartha Elek, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese.
Forisek Péter hozzátette: a konferenciához kapcsolódóan az egyetemi könyvtárban kiállítás nyílik, ami a Debreceni Egyetem Klasszika-filológiai és Ókortörténeti Tanszékének történetét mutatja be 1914-től 2016-ig. A kiállításon az egyetemen dolgozó kutatók publikációiból, az elmúlt százkét évben megjelent kötetekből is látható válogatás.
A konferencia nyitó, plenáris előadásában a kalandos sorsú Seuso-kincsekről Gesztelyi Tamás, a Debreceni Egyetem nyugalmazott professzora beszélt a közönségnek, elemezve a kincsek egyik darabja, a Meleagrosz-tál mitológiai ábrázolásait. A Seuso-együttes ünnepi alkalmak tálalási készlete volt, ezért maradhatott fenn az utókorra szép állapotban. A készletből nem kerültek még elő az evőeszközök, ezért a kutatók azt feltételezik, hogy vannak még a Seuso-kincsekenek lappangó darabjai.
unideb.hu
