Ha egy testi betegségben a gyerekek egyharmada érintett lenne, az okok feltárására és a megfelelő kezelés, védőoltás megtalálására komoly energiákat fordítanának világszerte. A gyerekeket érő fizikai, érzelmi és szexuális bántalmazás minden harmadik gyermek életében előfordul, mégis tabutéma Magyarországon, aminek következményeire és kezelésére a Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatói irányították rá a figyelmet.
Felnőttkori daganatos, légzőszervi vagy a májat érintő megbetegedéseket, alkohol- és drogproblémákat, a szexualitást kedvezőtlenül érintő következményeket, erőszakos és deviáns viselkedést, valamint pszichés betegségeket egyaránt okozhat, ha gyermekként valakit rendszeresen bántalmaznak. Ennek leggyakoribb formája a családon belüli erőszak.
– Bántalmazásnak számít, ami akadályozza a gyermek érzelmi, kognitív és társas fejlődését. Az abúzus érzelmi, fizikai és szexuális egyaránt lehet. Gyermekkorban azonban sokszor ki sem derülnek a legkisebbek ellen elkövetett sérelmek: titkolja a szülő, a gyerek pedig védi őket, hiszen nem akar idegen otthonba kerülni. Becslések szerint a gyermekbántalmazási esetek csupán néhány százalékából válik gyermekjóléti- vagy büntetőügy – magyarázza Kuritárné Szabó Ildikó, a Debreceni Egyetem Magatartástudományi Intézetének tanszékvezetője, klinikai szakpszichológus.
A Magatartástudományi Intézet kutatóinak tavaly jelent meg „Úgy szerettem volna, ha nem bántottak volna – A családon belüli gyermekkori traumatizáció: elmélet és terápia” című kötete, egy igazi pszichológiai bestseller, ami a rejtett járványnak nevezett gyermekbántalmazás korszerű elméleti megközelítéseit és konkrét esettanulmányokat egyaránt tartalmaz.
– Azt, hogy hogyan kell felismerni és kezelni, miképp gyógyíthatók pszichoterápiával, speciális traumaterápiával a gyermekkori bántalmazás következményei, ilyen részletességgel még nem írták le hazánkban. A gyerekkori traumatizáció felnőttkori terápiájára mi irányítottuk rá a figyelmet. Jelenleg Magyarországon nincsenek érvényes adatok arra, milyen mértékű a gyerekek bántalmazása és az abból eredő szomatikus betegségek kialakulásának aránya. Felnőtteknél retrospektív módon térképezzük fel a gyerekkort, de olykor a betegnek is nagyon nehéz szembenézni a traumatikus múlttal – fogalmazott Kuritárné Szabó Ildikó.
A klinikai szakpszichológus hozzátette: a témában az ország első reprezentatív kutatását már megkezdték a Magatartástudományi Intézetben, amihez mintául szolgál az Egyesült Államokban tizenhétezer fő bevonásával végzett kutatás, amelyből nemcsak az derült ki, hogy minden harmadik gyermeket érnek sérelmek, de az is, hogy minden nyolcadik gyereket négy van annál is több családon belüli ártalmas élmény ér, aminek következtében több mentális és szomatikus betegséggel kell felnőttként megküzdeniük, és nagyobb valószínűséggel válnak újra áldozattá, vagy maguk is erőszak-elkövetővé életük során.
