Hamarosan véget érhet a modellváltó hazai egyetemek kirekesztettsége, miután az új kormányzati intézkedések nyomán Brüsszel kész feloldani a felsőoktatási intézményeket sújtó korlátozásokat. Bár az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba való visszatérés karnyújtásnyira van, a nemzetközi partnerek bizalmának visszaépítése és a háttérbe szorult magyar kutatók láthatóságának helyreállítása még éveket vehet igénybe – írja a portfolio.hu.
Az Európai Unió Tanácsa még 2022 végén – a közös költségvetés védelmére hivatkozva – tiltotta meg, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) által fenntartott hazai egyetemek új támogatási szerződéseket kössenek az uniós alapokból. A szankciók legsúlyosabb vesztesei a hallgatók és a kutatók lettek: a diákok kiestek a kontinens legnépszerűbb csereprogramjából, az Erasmusból, a tudományos szféra képviselői pedig nem férhettek hozzá a Horizont Európa kutatás-fejlesztési forrásaihoz.
Bár az előző kabinet a helyzet kezelésére létrehozta a hazai finanszírozású Pannónia Ösztöndíjprogramot, ez a felsőoktatási intézményeknek óriási adminisztrációs terhet, a magyar adófizetőknek pedig jelentős extra kiadásokat jelentett. Az egyetemeknek gyakorlatilag a nulláról kellett újraépíteniük a kapcsolatrendszerüket, és egyenként kétoldalú szerződéseket kötniük a külföldi partnerekkel.
A Corvinus Egyetem tájékoztatása szerint a hallgatók lényegében változatlan létszámban utazhattak külföldre, de az új rendszerre való átállás és a partnerségek újratárgyalása rengeteg erőforrást emésztett fel. A korábbi partnerségek maradéktalan pótlása azonban nem mindenhol sikerült zökkenőmentesen, ami több helyen szűkítette a diákok lehetőségeit.
A Tisza-kormány által bevezetett szigorúbb összeférhetetlenségi és korrupcióellenes szabályok most elháríthatják a jogi akadályokat. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az érintett egyetemek így már a következő félévtől ismét teljes jogú tagként csatlakozhatnak az Erasmus-programhoz.
Míg a hallgatók mobilitását sikerült részben kompenzálni, a hazai tudományos élet sokkal mélyebb sebeket kapott. A kutatók ugyan a Kormányzati Önerő Alap és a HU-rizont program révén, társult partnerként jelen maradhattak bizonyos nemzetközi projektekben, de az uniós finanszírozás hiánya miatt a nemzetközi térben jórészt „láthatatlanná” váltak.
A Corvinus és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) is arról számolt be, hogy a hivatalos uniós pályázati felületek nem veszik figyelembe a társult partnerek szakmai hozzájárulását. Ez a gyakorlatban azt a hamis képet mutatta a külföldi intézmények felé, mintha a magyar egyetemeknek egyáltalán nem lenne aktuális tapasztalatuk a Horizont Európa programban. Ez súlyosan rontotta a hosszú évek alatt felépített nemzetközi reputációt és versenyképességet.
A szankciók negatív hatásai ráadásul messze túlmutattak a modellváltó egyetemek falain. Felmérések szerint a korlátozások alá nem eső, tisztán állami vagy egyházi fenntartású intézmények kutatói is komoly bizonytalanságot tapasztaltak a külföldi partnerek részéről. Az európai akadémiai szférában tapasztalható általánosítás miatt előfordult, hogy magyar kutatókat már futó konzorciumokból próbáltak meg kirekeszteni, vagy külföldi minisztériumok informálisan óvták saját egyetemeiket a magyarokkal való együttműködéstől.
A jogi rendezés és a források újbóli megnyílása kulcsfontosságú mérföldkő a magyar felsőoktatás számára, ám a nemzetközi tudományos életben elszenvedett bizalomvesztés és presztízsromlás helyrehozatala a szakemberek szerint még hosszú évek szívós munkáját igényli majd.
(porfolio.hu)
Fotó: Frank Yvette
