Jelentősen átalakulnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek kuratóriumai és felügyelőbizottságai: a tagság 98 százaléka lecserélődött. Összesen 168 megüresedett hely betöltéséről született döntés – közölte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
A tárca tájékoztatása szerint sikeres volt az egyetemi alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak újraválasztására kiírt pályázat. A rövid jelentkezési határidő ellenére több mint 1200 pályázat érkezett, ezek közül 660 felelt meg a formai és tartalmi követelményeknek.
A kuratóriumokban és a felügyelőbizottságokban összesen 168 szabad hely betöltéséről döntöttek, aminek eredményeként a testületek tagságának 98 százaléka megújult.
Az új tagok kijelölésekor figyelembe vették az egyetemi szenátusok véleményét is. A jelölteket az Állami Számvevőszék feddhetetlenségi, függetlenségi és pártatlansági vizsgálatnak vetette alá, ezt követően pedig az alapítói jogokat gyakorló miniszter hozta meg a döntést. A kijelölt kuratóriumi tagok összeférhetetlenségét az Integritás Hatóság vizsgálja.
A minisztérium szerint a kiválasztás egyik fontos szempontja volt, hogy a kuratóriumokban a felsőoktatási tapasztalat mellett jogi és pénzügyi szakértelem is megjelenjen.
Szűkülnek a kuratóriumok jogkörei
A megszüntetés előtt álló közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapító okiratainak módosítása jelenleg is zajlik. A tervek szerint a kuratóriumok jogköreit a törvényben meghatározott minimumra szűkítik, miközben több döntést az alapítói jogok gyakorlójának jóváhagyásához kötnek. A legfontosabb döntési jogosultságok szintén visszakerülnek az alapítói jogok gyakorlójához.
Az új kuratóriumok egyik legfontosabb feladata az alapítványok átvilágításához szükséges adatszolgáltatás biztosítása, valamint a kekvák megszüntetésével kapcsolatos teendők elvégzése lesz.
Ezzel párhuzamosan felülvizsgálják az alapítványi fenntartású egyetemek alapító okiratait, valamint szervezeti és működési szabályzatait is. A cél az, hogy az intézmények működése 2026. október 31-ig teljes mértékben megfeleljen az új jogszabályi előírásoknak, és biztosított legyen az akadémiai szabadság érvényesülése.
A minisztérium közlése szerint az új egyetemi modell kialakításáról oktatókkal, hallgatókkal, felsőoktatási intézményekkel, szakszervezetekkel, hallgatói önkormányzatokkal és szakértőkkel is egyeztetnek.
A tárca célja egy olyan kiszámítható és versenyképes felsőoktatási rendszer kialakítása, amelyben az egyetemek nagyobb szakmai és intézményi önállóságot kapnak, miközben egyértelmű felelősségi és elszámoltathatósági szabályok mellett működnek.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
