Szeged, Szent-Györgyi Albert, évforduló, Szegedi Tudományegyetem, SZTE, egyetem, megemlékezés, Rektori Hivatal, szobor

Vállalkozások számára kínál informatikai megoldásokat az SZTE

Egyetem

Vállalkozások számára kínál mesterséges intelligencia alkalmazását, illetve kiemelkedő számítási kapacitást igénylő megoldásokat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – közölte Csóka Ildikó, a felsőoktatási intézmény stratégiai főigazgatója csütörtökön.

A szakember az SZTE szuperszámítógép és mesterséges intelligencia konferenciáján úgy fogalmazott, az intézményben rendelkezésre áll a számítási kapacitás és a tudás a cégek problémáinak megoldásához.

A főigazgató elmondta, az egyetem évekkel ezelőtt kezdett hozzá központi kutatási egységei létrehozásához.

A SZTE karai összefogva több száz milliós vagy akár egymilliárdot is meghaladó beruházásokkal olyan csúcstechnológiájú, megosztott kutatási infrastruktúrát alakítottak ki, amely eszközei valamennyi egyetemi egység számára használhatók és elérhetők a külső partnerek számára is.

Ezek közül a szakember az ország első krio-elektronmikroszkópos központja mellett az SZTE mesterséges intelligenciakutatásra specializált szuperszámítógépét emelte ki.

Ez utóbbinál nem csupán gépidőt vásárolhatnak a külső partnerek, rendelkezésre áll a szaktudás és az előzetes tapasztalat is problémáik megoldásához – mondta.

Ferenc Rudolf, az SZTE Alkalmazott Mesterséges Intelligencia Kompetencia Központ vezetője felidézte, az egyetemen már több mint egy évtizede éles ipari projektekbe bevonva oktatják az informatikus hallgatókat.

A SZTE eredetileg 10-15 oktató részvételével létrehozott szoftverfejlesztési tanszéke jelenleg mintegy kétszáz szakembert foglalkoztató kompetencia központtá bővült.

Az egyetemi egység 45 doktori fokozattal rendelkező oktatója a kutatás mellett konkrét ipari problémák megoldásával is foglalkozik.

Az egységben mintegy ötven főállású szoftverfejlesztő mérnök dolgozik, az ő feladatuk a versenyszférában tevékenykedő kollégáikhoz képest annyival bővebb, hogy mentorálják a munkába bekapcsolódó hallgatókat, aki jellemzően heti 20 órában, fizetésért vesznek részt a projektek kivitelezésében – közölte a szakember.

A központban ma már szinte kizárólag mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztési projekteken dolgoznak, így a gépi látáson, beszéd- szövegfeldolgozáson, telemedicinán, gépi tanulási és mesterséges intelligencia modellek továbbfejlesztésén – tudatta a professzor, aki az egyetem partnerei közül kiemelte a Samsungot, a processzorokat gyártó brit Arm céget, illetve az autók infotainment rendszereinek felhasználói felületét fejlesztő finn Qt-t.

A központ ipari árbevétele – a projektekhez kapcsolódó pályázati forrással együtt – tavaly már elérte az 1,1 milliárd forintot – mondta Ferenc Rudolf.

Ujhegyi András, az egyetem innovációt segítő cége, az SZTE TTC Zrt. vezérigazgatója kifejtette, a nemzetközi felmérések szerint a magyar kis- és közepes vállalkozások lemaradásban vannak a mesterséges intelligencia használatában a nyugat-európai cégekhez, de még az uniós átlaghoz képest is.

A vezérigazgató szerint nemcsak fejlesztők hiányoznak, hanem olyan szakemberekre is szükség van, akik képesek “lefordítani” a vállalkozások igényeit az informatikusok számára.

A mesterséges intelligencia a cégeknél felhasználható a termelékenység, az üzemetetési hatékonyság javítására, a munkaerőhiány okozta problémák leküzdésére vagy az energia- és erőforrás-felhasználás optimalizálására – mondta.

Az SZTE oktatói, kutatói – tudományterülettől függetlenül – nyitottan állnak a cégek megkereséseihez, a fejlesztés minden lépcsőfokán képesek csatlakozni a problémák megoldásához – közölte.

(MTI)

Fotó: Frank Yvette