Tizenöt pontban fogalmazták meg elvárásaikat a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) leendő rektorával és új vezetésével szemben egyetemi tanárok és professor emeritusok. Az oktatói bérek jelentős emelése, az egyetemi gazdasági társaságok átvilágítása, a központi adminisztráció átalakítása és az intézményi autonómia megerősítése mellett azt is elvárják, hogy a jelenlegi rektori vezetés tagjai a 2027. június 30-án lejáró mandátumuk után vonuljanak háttérbe.
Az október 30-án keltezett, Elvárások az SZTE új rektori vezetésével szemben című állásfoglalás – amit a szeged.hu vett észre – aláírói szerint a közelgő rektorválasztás lehetőséget teremt arra, hogy érdemi fordulat következzen be az egyetem működésében. Úgy látják, hogy az elmúlt években kialakult irányítási gyakorlat, szervezeti struktúra és szervezeti kultúra jelentős átalakításra szorul.
Béremelést, de azonnal
Az egyik legfontosabb követelés az oktatói és kutatói bérek azonnali, érdemi emelése.
Az állásfoglalás szerint az SZTE fizetései jelentősen elmaradnak a többi modellváltó egyetemen jellemző bérektől, ami veszélyezteti a szakemberek megtartását, és az intézmény nemzetközi versenyképességét is gyengíti. Többéves, a béremelések fedezetét is bemutató felzárkóztatási programot sürgetnek.
A professzorok nagyobb gazdálkodási önállóságot adnának a karoknak is: azt szeretnék, hogy a kari költségvetésből fedezhető kiadásokról a karok az egyetemi vezetés előzetes engedélye nélkül dönthessenek. Emellett a kutatási és oktatási kiválóság, a doktori iskolák, a fiatal oktatók és kutatók, valamint a nemzetközileg versenyképes kutatócsoportok támogatását helyeznék előtérbe.
Átvilágítást követelnek
Átfogó, független átvilágítást követelnek az egyetem szervezetében és gazdálkodásában. Ennek ki kellene terjednie a központi irányítás költségeire, a gazdasági irányítás rendszerére, a döntési mechanizmusokra és az egyes szervezeti egységek teljesítményére is. A vizsgálat eredményeit hozzáférhetővé tennék az egyetemi közösség számára.
Külön nevesítik az egyetem tulajdonában álló, illetve hozzá kapcsolódó gazdasági társaságokat. A Mediversal esetében tisztázni szeretnék az egyetemmel és a klinikai ellátással fennálló pénzügyi, szervezeti és személyi kapcsolatokat, valamint azt, hogy a társaság tevékenysége milyen hatással van az egyetem működésére és a közfinanszírozott betegellátásra.
Az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) működésének átvilágítását is szükségesnek tartják. Szerintük értékelni kell a ráfordításokat, az elért tudományos és innovációs eredményeket, valamint azt, hogy a szervezet ténylegesen milyen támogatást nyújt a kutatócsoportoknak. A sikeres programok megtartása mellett a központ feladatait és szervezeti kereteit is újragondolnák.
Racionalizálás és nagyobb beleszólás
A dokumentum a központi adminisztráció jelentős racionalizálását is sürgeti. A szükségtelen vezetési szintek, párhuzamos feladatok és aránytalan adminisztratív terhek megszüntetésével kisebb, hatékonyabb, szolgáltató szemléletű szervezetet alakítanának ki. Az Informatikai és Szolgáltatási Igazgatóság (ISZI) teljes átalakítását is követelik, felhasználóbarátabb működéssel és gyorsabb ügyintézéssel.
Az egyetemi demokrácia megerősítése érdekében felülvizsgálnák a szabályzatokat, különösen a Szervezeti és Működési Rendet. Nagyobb beleszólást biztosítanának a karoknak és a választott testületeknek, támogatnák a hallgatói önszerveződést, valamint megerősítenék a hallgatói sajtó szerkesztői függetlenségét.
Véget vetnének a propagandának
Az aláírók szerint helyre kell állítani az egyetem belső nyilvánosságát is. Rendszeres összegyetemi fórumokat, nyilvános vezetői beszámolókat és a rektori vezetéstől független egyetemi lapot szeretnének. Úgy fogalmaznak, hogy az egyetemi polgárok tájékoztatása nem helyettesíthető intézményi propagandával és egyoldalú sikerkommunikációval.
Szüntessék meg a kancellári rendszert, távozzon a rektori vezetés
A legsúlyosabb vezetési változtatásokat a kancellári rendszer megszüntetésével és a jelenlegi rektori vezetés távozásával kapcsolatban fogalmazták meg. Az állásfoglalás szerint a rektori és kancellári irányítás kettőssége megosztja a felelősséget, megnehezíti a számonkérhetőséget, és korlátozza a tudományos vezetés mozgásterét.
Ezért a kancellári tisztség azonnali megszüntetését javasolják, helyette pedig olyan gazdasági főigazgatói feladatkört hoznának létre, amelyre nyílt pályázatot írnának ki.
A szervezeti átalakítás után a megmaradó központi igazgatói tisztségeket is nyilvános pályázaton töltenék be. A kiválasztásnál a szakmai alkalmasságot, a vezetői teljesítményt és az integritást tartanák meghatározónak.
A jelenlegi rektori vezetés tagjaitól azt várják, hogy a 2027. június 30-án lejáró mandátumuk után ne vegyenek részt az egyetem irányításában. Indoklásuk szerint a jelenlegi vezetők szerepet vállaltak az elmúlt évek KEKVA-rendszerű működésének kialakításában és fenntartásában, ezért felelősséget viselnek annak következményeiért is. Nem tartják hitelesnek, hogy az új szervezeti kultúra megteremtését ugyanazok irányítsák, akik a megváltoztatni kívánt intézményi gyakorlat meghatározó képviselői voltak.
Az állásfoglalás végén arra szólítják fel a rektori tisztségre pályázókat, hogy programjukban és a nyilvánosság előtt is egyértelműen foglaljanak állást a megfogalmazott követelésekről, és ismertessék a változtatások tervezett módját, illetve ütemezését.
A dokumentumot 17 egyetemi oktató támogatja:
Csendes Tibor, professor emeritus
Csupor Dezső, egyetemi tanár
Deák Ágnes, egyetemi tanár
Fekete Éva, professor emerita
Földi Péter, egyetemi tanár
Fülöpné Homoki-Nagy Mária Éva, egyetemi tanár
Kasza Péter, egyetemi tanár
Kenesei István, professor emeritus
Kiss Attila Miklós, egyetemi tanár
Lengyel Imre, professor emeritus
M. Tóth Tivadar, egyetemi tanár
Máté-Tóth András, egyetemi tanár
Pavlovits Tamás, egyetemi tanár
Rácz Lajos, egyetemi tanár
Szanyi Miklós, egyetemi tanár
Szőnyi György Endre, professor emeritus
Tomka Béla, egyetemi tanár
