JATE-díj 2026. SZTE. Fotó: SZTE NKI/Sahin-Tóth István

A tudomány kiválóságait ünnepelték Szegeden – átadták a JATE-díjakat

Egyetem

Ünnepélyes keretek között adták át az idei JATE-díjakat szombaton este a Szegedi Tudományegyetemen. A Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított elismerést idén Lovász László Abel-díjas matematikus, Röst Gergely matematikus és Iványi Tamás Gergely biofizikus PhD-hallgató kapta. A Nobel-díjas kutató az ünnepségen arra biztatta az egyetem egykori és jelenlegi hallgatóit, hogy bárhol is éljenek a világban, őrizzék meg kapcsolatukat alma materükkel, segítsék annak fejlődését, és legyenek büszkék szegedi kötődésükre.

Második alkalommal rendezték meg a JATE-díj gálaünnepségét november 14-én, szombaton este a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjának kongresszusi termében. A rangos elismerést Karikó Katalin alapította Nobel-díjának pénzjutalmából, azzal a céllal, hogy támogassa és elismerje az egyetemhez kötődő kiemelkedő tudományos teljesítményeket.

Az idei díjazottakról a Karikó Katalinból, Szabó Gáborból és Gácser Attilából álló JATE-díj Testület döntött. A kitüntetettek között két nemzetközileg elismert matematikus és egy fiatal kutató szerepelt, akik különböző generációkat képviselve mutatják meg a szegedi tudományos élet sokszínűségét.

Az ünnepségen Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora hangsúlyozta, hogy Karikó Katalin tudományos sikerei és személyes példája az elmúlt években rendkívül sokat jelentettek az egyetemi közösség számára. Mint fogalmazott, egy felsőoktatási intézmény értékét nem kizárólag épületei, laboratóriumai vagy nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyezései mutatják meg, hanem azok az emberek is, akik ott tanultak, kutattak, majd később a világ különböző pontjain öregbítették egyetemük hírnevét.

A rektor külön köszönetet mondott Karikó Katalinnak azért, hogy a JATE-díj létrehozásával példát mutatott az egykori hallgatóknak: hogyan lehet visszaadni valamit abból a tudásból, támogatásból és inspirációból, amelyet tanulmányaik során kaptak.

Karikó Katalin személyes hangvételű beszédében felidézte, hogy a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozva mindig csodálattal figyelte az egykori hallgatók összetartását és az intézményük iránti elkötelezettségét. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy saját Nobel-díjának félmillió dolláros pénzjutalmát a JATE-díj megalapítására ajánlja fel.

A kutató humorosan megjegyezte, hogy az összegből akár egy Lamborghinit is vásárolhatott volna, de számára sokkal fontosabb volt, hogy egykori egyetemét támogassa. A felajánlás után férjét egy régi szegedi iskolatársa azzal hívta fel, hogy tud-e arról, milyen nagy összeget adományozott a felesége.

A Nobel-díjas professzor a régi egyetemi évekről is mesélt. Felidézte a JATE közösségi életét, az ABBA és a Boney M. zenéjére rendezett diszkókat, a szegedi mozikat és azt is, hogy 49 évvel ezelőtt egy egyetemi rendezvényen ismerte meg későbbi férjét.

Karikó Katalin szerint a JATE nem csupán egy korábbi intézménynév, hanem egy olyan közösség emléke, amelynek tagjai ismerték és segítették egymást. Arra kérte a jelenlegi SZTE-s hallgatókat, hogy ezt az örökséget őrizzék meg, és ne feledkezzenek meg az egyetem történetéről sem.

Az idei díjazottak között a fiatal kutatói generációt Iványi Tamás Gergely biofizikus PhD-hallgató képviselte. Tudományos érdeklődése már gyermekkorában megmutatkozott, később pedig több tanulmányi versenyen is sikeresen szerepelt. A Szegedi Tudományegyetemmel a Nemzeti Tudósképző Akadémia programjain keresztül került kapcsolatba, majd molekuláris bionika és fizika szakon tanult.

Már elsőéves hallgatóként bekapcsolódott a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkájába. Doktori kutatásai során olyan, optikai csipesszel működtethető mikroszerkezeteket fejleszt, amelyek segítségével egyedi sejtek és a közöttük kialakuló kölcsönhatások vizsgálhatók. Kutatásai hozzájárulhatnak a sejtműködés és a mechanikai hatások kapcsolatának jobb megértéséhez.

A fiatal kutató a díj elnyeréséről személyesen Karikó Katalintól értesült telefonon, ami saját bevallása szerint egyszerre lepte meg és töltötte el örömmel. A tudomány mellett a zene is fontos szerepet játszik az életében: zongorázik, klarinétozik, és kamarazenei produkciókban is fellép.

Az oktatói-kutatói kategóriában Röst Gergely matematikust ismerték el, aki 1996-ban érkezett Szegedre, és azóta is szorosan kötődik az egyetemhez. Kutatói pályája során Németországban, Kanadában, az Egyesült Államokban és az Oxfordi Egyetemen is dolgozott, de végül mindig visszatért Szegedre.

A matematikus neve a koronavírus-járvány idején vált szélesebb körben ismertté, amikor matematikai modellek segítségével készített előrejelzéseket a járvány terjedéséről. A matematikai epidemiológia nemzetközileg elismert szakértőjeként az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium szakmai vezetőjeként is segítette a hazai járványügyi munkát.

Az Európai Kutatási Tanács támogatásával létrehozta a térség első matematikai járványtani kutatócsoportját, amely mára nemzetközileg elismert tudományos műhellyé fejlődött. Kutatási és oktatási tevékenysége mellett kiemelt figyelmet fordít a fiatal tehetségek támogatására.

Az alumnus kategória díjazottja Lovász László Abel-díjas matematikus lett, aki 1975 és 1982 között dolgozott a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Mindössze 27 éves volt, amikor felkérték a Geometria Tanszék vezetésére. Szegedi évei alatt jelentős szerepet játszott abban, hogy a Bolyai Intézet a nemzetközi matematikai kutatások egyik fontos központjává váljon.

Lovász László később több rangos külföldi egyetemen is tanított, valamint 2014 és 2020 között a Magyar Tudományos Akadémia elnökeként tevékenykedett. Tudományos munkásságát több mint 300 publikáció és 12 könyv fémjelzi. Pályafutása során számos rangos kitüntetésben részesült, köztük a matematikai Nobel-díjként is emlegetett Abel-díjban.

A matematikus betegség miatt nem tudott személyesen részt venni a szombati ünnepségen, ezért elismerését a tervek szerint a 2027-es JATE-díjátadón veheti át.

A díjazottak nevében Röst Gergely mondott köszönetet, aki beszédét egy különös tudományos előrejelzés felidézésével kezdte. Mint elmondta, 1960-ban a Science folyóiratban megjelent egy számítás, amely 2026. november 13-ra jósolta a világ végét. A matematikus humorosan megállapította, hogy szerencsére az előrejelzés nem vált valóra, így másnap megtarthatták a díjátadót.

Röst Gergely saját pályájára visszatekintve arról is beszélt, hogy harminc évvel ezelőtt a mai kongresszusi központ helyén még salakos futballpályák álltak, ahol egyetemistaként maga is játszott. Akkor elképzelni sem tudta volna, hogy évtizedekkel később ugyanott egy Nobel-díjas tudós által alapított elismerést vehet majd át.

Beszédében külön köszönetet mondott tanárainak, kollégáinak, családjának és tanítványainak. Hangsúlyozta, hogy a tudományos pálya egyik legfontosabb értéke a közös munka és az a törekvés, hogy a megszerzett tudást a társadalom javára fordítsák. Bejelentette azt is, hogy a JATE-díjjal járó pénzösszeget a matematika magyarországi társadalmi hasznosulásának elősegítésére kívánja fordítani.

A gála kulturális programokkal is kiegészült. Az est házigazdája Bősze Ádám zenetörténész volt, a közönség pedig Miklósa Erika operaénekes, Benedekfi István zongoraművész, Cser Krisztián operaénekes és Gubik Petra színész előadását is meghallgathatta.

A rendezvény végén a résztvevőket fogadáson látták vendégül, ahol Szabó Gábor professzor, az SZTE korábbi rektora mondott pohárköszöntőt.

A JATE-díj második átadása egyszerre szólt a szegedi egyetem tudományos hagyományainak elismeréséről, a jelenlegi kutatói teljesítmények megbecsüléséről és a következő generáció támogatásáról. Karikó Katalin kezdeményezése azt az üzenetet is közvetíti, hogy az egyetemhez való kötődés nem ér véget a diploma megszerzésével, hanem egy egész életen át megmaradhat.

(SZTE)

Fotó: SZTE NKI/Sahin-Tóth István, Kovács-Jerney Ádám