A robotika, a mesterséges intelligencia, az egyetemi kutatások gazdasági hasznosítása és a szegedi vállalkozások jövője is középpontba került a Szegedi Tudományegyetem XIV. Innovációs Napján. A keddi rendezvényen Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes az intézményben nemrég lezajlott kancellárváltásról is beszélt, amelyet az egyetemi innováció részeként említett. A résztvevők emellett arról is hallhattak, milyen kihívások elé állítja a helyi gazdaságot a technológiai fejlődés és a BYD szegedi gyárának indulása – számolt be róla a szeged.hu.
November 17-én, kedden rendezték meg a Szegedi Tudományegyetem XIV. Innovációs Napját az egyetem rektori hivatalának dísztermében. Az eseményen az egyetemi kutatások gyakorlati hasznosítása, a tudományos eredmények gazdasági alkalmazása, valamint a robotika és a digitalizáció lehetőségei kerültek előtérbe.
A rendezvényt Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese nyitotta meg, aki beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország számára különösen fontos az innováció, hiszen az ország korlátozott erőforrásokkal rendelkezik, ezért a tudásra és a kreativitásra kell építenie.
A rektorhelyettes szerint Magyarország a kutatás-fejlesztés és az innováció területén jelentős lemaradásban van Nyugat-Európához, az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. Úgy vélte, a hazai felsőoktatási intézményeknek meghatározó szerepük lehet abban, hogy ez a különbség csökkenjen.
A kancellárváltást is az innovációhoz kapcsolta Kónya Zoltán
A megnyitó egyik figyelemre méltó mozzanata volt, amikor Kónya Zoltán a Szegedi Tudományegyetemen nemrég lezajlott kancellárváltást is az intézményi innováció részeként említette.
A Szeged.hu beszámolója szerint a rektorhelyettes arról beszélt, hogy az új kancellár személye és a vezetőváltás is kapcsolódik az egyetemi megújuláshoz. Kijelentése visszafogott nevetést váltott ki a hallgatóságból, amire Kónya úgy reagált, hogy bár megjegyzése tréfának tűnhet, komolyan gondolja.
A rektorhelyettes ezt követően felidézte az SZTE innovációs tevékenységének fejlődését. Mint elmondta, az intézményi innováció alapjait 2016-ban, Szabó Gábor akkori rektor vezetésével kezdték lerakni.
A cél az volt, hogy az egyetemen folyó ígéretes kutatások ne kizárólag tudományos eredményként jelenjenek meg, hanem a gazdaságban és a mindennapi életben is hasznosítható fejlesztésekké váljanak.
Ennek érdekében szervezeti átalakítások kezdődtek, majd létrejött az Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK), amely a különböző egyetemi karokon dolgozó kutatók együttműködését segíti.
Kónya szerint az egyetemi innováció egyik legfontosabb mércéje az, hogy az ipari és gazdasági szereplők mennyire tekintik komoly partnernek a felsőoktatási intézményt.

Nagy Sándor: Szegednek európai léptékű várossá kell válnia
A rendezvényen Nagy Sándor, Szeged városfejlesztési alpolgármestere is felszólalt, aki az egyetem és a város kapcsolatának fontosságát hangsúlyozta.
Mint fogalmazott, egyetlen egyetem sem működik elszigetelten a környezetétől, ezért az önkormányzat feladata olyan városi környezet kialakítása, amely megfelelő feltételeket biztosít az oktatáshoz, a kutatáshoz és az innovációhoz.
Az alpolgármester szerint Szegednek nem csupán a magyarországi városokkal kell versenyeznie, hanem európai összehasonlításban is vonzó és élhető környezetet kell teremtenie.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a város lehetőségeit az anyagi erőforrások korlátozottsága is meghatározza. Példaként említette, hogy egy hasonló hollandiai város jóval kedvezőbb pénzügyi feltételekkel vehet részt ebben a versenyben.

A BYD érkezése alapjaiban változtathatja meg a térség gazdaságát
Kőkuti Attila, a Csongrád-Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az egyetem és a vállalkozások együttműködésének kihívásairól beszélt.
Véleménye szerint az egyetemi világ és a vállalati szféra eltérő szemlélettel működik. Míg a felsőoktatásban kevésbé hangsúlyos a piaci verseny, addig a vállalkozások működéséből gyakran hiányzik a kutatásorientált gondolkodás.
A kamarai elnök szerint a két terület közelítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a tudományos eredményekből valóban versenyképes termékek és szolgáltatások születhessenek.
Kőkuti külön kitért a robotika és a mesterséges intelligencia gyors fejlődésére is, amelyek szerinte alapvetően alakítják át a gazdaságot és a munka világát.
A térség egyik legnagyobb kihívásának azt nevezte, hogy Csongrád-Csanád vármegyében a vállalkozások jelentős része mikrovállalkozásként működik, miközben az innovációhoz sok esetben megfelelő vállalati méretre és fejlesztési kapacitásra van szükség.
A szegedi BYD-gyár termelésének közelgő indulása kapcsán úgy fogalmazott, hogy a térség gazdaságában korábban nem tapasztalt változások kezdődhetnek.
Figyelmeztetett arra is, hogy azok a helyi vállalkozások, amelyek nem képesek lépést tartani a technológiai fejlődéssel, és nem tudnak magasabb hozzáadott értéket előállítani, hosszabb távon akár a fennmaradásukat is kockáztathatják.
A kamara ezért a jövőben is együtt kíván működni az egyetemmel, a várossal és a helyi vállalkozásokkal.

Humanoid robot is bemutatkozott a rendezvényen
Az innovációs nap egyik látványos programpontja volt SZTEve, a Szegedi Tudományegyetem humanoid robotjának bemutatkozása.
A robot köszöntötte a résztvevőket, majd röviden saját képességeiről is beszélt. Elmondta, hogy bizonyos feladatokban az embereknél jobb teljesítményre képes, más területeken ugyanakkor még elmarad az emberi képességektől.
A bemutató kapcsolódott az idei rendezvény központi témájához, amely azt vizsgálta, hogyan alakítja át a robotika a tudományos kutatást, az egészségügyet és az ipart.
A programban a robotsebészet, a robotika mérnöki alkalmazásai, valamint a digitalizáció társadalmi és emberi vonatkozásai is helyet kaptak.
Már 41 millió forinttal támogatták az egyetemi innovációkat
Az eseményen az SZTE innovációs támogatási programjának eddigi eredményeit is ismertették.
Kónya Zoltán beszámolója szerint az egyetemhez eddig összesen 232 innovációs pályázat érkezett, amelyek közül 54 részesült támogatásban. A megítélt források összege megközelíti a 41 millió forintot.
A program egyik fontos eredménye, hogy a támogatott fejlesztésekből eddig két úgynevezett spin-off vállalkozás is létrejött. Ezek olyan cégek, amelyek egyetemi kutatási eredményekre vagy az intézményben kidolgozott technológiákra építve kezdik meg gazdasági tevékenységüket.
A rendezvényen Kónya Zoltán és Csóka Ildikó, az SZTE stratégiai igazgatója innovációs díjakat is átadott, elismerve az egyetemen folyó kiemelkedő fejlesztési tevékenységet.
A középiskolásokat is bevonnák az innovációba
A délutáni programokban a fiatal tehetségek támogatása kapott kiemelt szerepet.
A Tehetséghíd – középiskola és egyetem együtt a jövő innovátoraiért című kerekasztal-beszélgetésen azt vizsgálták, hogyan lehet szorosabb együttműködést kialakítani a középiskolák és az egyetem között, illetve miként lehet már a középiskolás évek alatt ösztönözni a tudományos érdeklődést és az újító gondolkodást.
Az innovációs nap keretében rendezték meg az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia regionális fordulóját is, amely lehetőséget biztosított a fiatalok számára saját kutatási és fejlesztési ötleteik bemutatására.
A XIV. SZTE Innovációs Nap így nemcsak az egyetem tudományos eredményeire irányította rá a figyelmet, hanem arra is, hogy a következő években a felsőoktatás, a városvezetés és a gazdasági szereplők együttműködése meghatározó lehet Szeged fejlődésében.
(szeged.hu)
Fotó: Frank Yvette

















