Az Európai Bizottság ellenőrzi, hogy a makrogazdasági kiigazítási programból kilépő euróövezeti tagállamok továbbra is jó úton haladnak-e, mind a tagállamok, mind hitelezőik érdekében. Az Európai Számvevőszék megvizsgálta, hogy milyen a 2008. évi pénzügyi válságot követően pénzügyi támogatásban részesült öt tagállam (Írország, Portugália, Spanyolország, Ciprus és Görögország) programot követő utólagos felügyeletének kialakítása, végrehajtása és eredményessége. A számvevők megállapítása szerint a felügyelet ugyan megfelelő eszköz volt, ám annak hatékonyságát akadályozta a célkitűzések tisztázatlansága, valamint az észszerűsítés és az összpontosítás elégtelen volta. Ezért ajánlatos a folyamatok és a vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata, különösen a felügyeleti tevékenységeknek az európai szemeszterbe való integrálása érdekében.
A 2010–2013-as időszakban Írország, Portugália, Spanyolország, Ciprus és Görögország összesen 468,2 milliárd euró összegű pénzügyi támogatásban részesült. Az uniós jogszabályok előírják, hogy a makrogazdasági kiigazítási programból kilépő tagállamokat külön felügyelet alá kell vonni. Jelenleg Ciprus, Írország, Portugália és Spanyolország esetében van folyamatban programot követő utólagos felügyelet (PPS). Görögország megerősített felügyelet alatt áll, mivel a pénzügyi nehézségekkel szemben különösen kiszolgáltatottnak minősült, és ezek hatása átgyűrűzhet más euróövezeti tagállamokra.
„Az általunk megvizsgált, kiigazítási programot követő felügyeleti tevékenységek megfelelőek voltak, de észszerűsítésre szorulnak” – jelentette ki Alex Brenninkmeijer, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – „Véleményünk szerint munkánk hozzájárulhat a gazdasági és monetáris unió gazdaságirányítási rendszerének folyamatban lévő felülvizsgálatához, és hasznosnak bizonyulhat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtandó hitelek visszafizetése lehetséges felügyeleti mechanizmusának kialakításáról szóló megbeszéléseken is”.
2021 májusára mind az öt tagállam teljesítette visszafizetési kötelezettségeit, és ismét elfogadható kamatlábak mellett fért hozzá a piachoz. A bizottsági felügyelet segített megnyugtatni a pénzügyi piacokat, noha nincsen más bizonyítéka annak, hogy javára vált volna a reformok végrehajtásának, ami részben az ösztönzők és az erős végrehajtási eszközök hiányával magyarázható. A számvevők megállapították, hogy a bizottsági felügyelet részben átfedésben van azzal a monitoringgal, amelyet ugyanazon tagállamokban az Európai Stabilitási Mechanizmus a visszafizetési kapacitásra nézve végez. Átfedés volt a Bizottság több tevékenysége, nevezetesen a programot követő utólagos felügyelet és az európai szemeszter keretében elvégzett feladatok között is.
Bár a Bizottságnak az egyes tagállamok helyzetére vonatkozó elemzései általában jó minőségűek voltak, a közzétett jelentések nem összpontosítottak kellőképpen a tagállamok visszafizetési képességére. A hiteltörlesztésekre vonatkozó információk elszórtan szerepeltek a jelentésekben, a törlesztési képességet érintő kockázatok elemzéseit pedig hiányosságok jellemezték. A számvevők észrevételezték, hogy a szabályozás kevés rugalmasságot hagy a végrehajtás terén: a Bizottság akkor sem függesztheti fel a felügyeletet, és nem csökkentheti a beszámolás gyakoriságát sem, ha értékelése szerint alacsony a visszafizetési kockázat. Ezenkívül a Bizottság a programot követő utólagos felügyelet alá vont négy tagállam esetében nem határozta meg hivatalosan, hogy mely strukturális reformokat kíván nyomon követni. Egyes esetekben a Bizottság olyan tagállami reformokat követett nyomon, amelyek nem tartoztak a makrogazdasági kiigazítási program keretében elfogadottak közé.
A megerősített felügyelet keretében a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a sebezhetőségek kezelésére, figyelembe véve az európai szemeszter keretében kiadott országspecifikus ajánlásokat. Hasonlóképpen a közelmúltban jóváhagyott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében a tagállamoknak be kell mutatniuk, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési terveik hogyan járulnak hozzá az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások kezeléséhez. A Bizottság felügyeletének célja annak ellenőrzése, hogy a tagállam milyen előrehaladást ért el az előtte álló kihívások kezelése terén, összhangban az országspecifikus ajánlásokkal. Bár ugyanaz a bizottsági munkacsoport felelős mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának irányításáért, mind az európai szemeszter koordinálásáért, a megerősített felügyelet nem ennek felelősségi körébe tartozik. A számvevők szerint a Bizottságnak mérlegelnie kell a programot követő utólagos felügyelet és a megerősített felügyelet beépítését az európai szemeszterbe, és meg kell állapodnia a nemzeti hatóságokkal a nyomon követendő reformok részletes listájáról.
