A Parlament a glasgow-i klímakonferencia előtt az éghajlatváltozás ellen hozott intézkedések felgyorsítását és az Unió vezető szerepének megőrzését szorgalmazza.
- 2050-re a G20 összes országának klímasemlegesnek kellene lennie
- Évente legalább 100 milliárd dollárnyi támogatást kellene adni a fejlődő országoknak
A Parlament az ENSZ Glasgow-ban október 31. és november 12. között megrendezendő éghajlatváltozási konferenciájáról szóló állásfoglalását 527 szavazattal, 134 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett fogadta el.
Az állásfoglalásban a képviselők aggodalmukat fejezik ki, hogy a Párizsban 2015-ben bejelentett nemzeti célkitűzések 2100-ra valójában sokkal nagyobb hőmérsékletemelkedést eredményezhetnek, mint a tervezett, az iparosodás előtti szinthez képest három fokos melegedés. A Parlament azon fog dolgozni, hogy az Unió „Irány az 55 százalék!” nevű, éghajlatváltozással foglalkozó intézkedéscsomagja teljes mértékben összhangban legyen a Párizsi Megállapodással.
A klímaváltozás elleni harc felgyorsítása érdekében a Parlament az „Irány az 55 százalék!” tízéves ütemtervet öt év alatt teljesítené. Az Unióban 2025-re a fosszilis tüzelőanyagok összes közvetlen és közvetett támogatását ki kellene vezetni, mondják a képviselők, akik a többi országot is hasonló intézkedések meghozatalára sürgetik. A képviselők szerint az Uniónak meg kell őriznie világelső szerepét a klímaváltozás elleni harcban.
A képviselők emlékeztetnek rá: a biológiai sokféleség megléte meghatározó abból a szempontból, hogy az ember hogyan képes megküzdeni a klímaváltozással és alkalmazkodni ahhoz. A törékeny ökoszisztémák védelmével, helyreállításával és fenntartható kezelésével járó megoldások mindenki számára kedvezőbb eredményt hoznak, jegyzik meg.
Álljon az élre a G20
A G20 tagjainak vezető szerepet kell vállalniuk a klímaváltozás elleni harcban, és el kell kötelezniük magukat amellett, hogy 2050-re klímasemlegesek lesznek, vélik a képviselők. Felszólítják a Bizottságot arra, hogy más nagy üvegházhatásúgáz-kibocsátókkal együtt hozzon létre egy nemzetközi éghajlati klubot, amely közös normákat határoz meg, és amelynek működése világszerte nagyobb léptékű intézkedésekhez vezet – többek között például az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó közös mechanizmus létrehozásához.
A képviselők üdvözlik, hogy az Egyesült Államok visszalépett a Párizsi Megállapodásba, és hogy Joe Biden elnök ígéretet tett arra, hogy legkésőbb 2030-ra a 2005-ös szint felére szorítja le az üvegházhatású gázok amerikai kibocsátását. A képviselők most várják, hogy milyen konkrét szakpolitikai intézkedésekkel és milyen forrásokból valósul meg ez az ígéret.
Ugyan a képviselők elismerik, hogy Kína konstruktív partnerként kíván részt venni az éghajlatváltozásról szóló tárgyalásokon, azonban aggasztónak tartják, hogy az ország továbbra is szénfüggő. Kínának magasabbra törő célokat kellene megfogalmaznia, klímacéljainak pedig az összes üvegházhatású gázra ki kellene terjednie, nem pusztán a szén-dioxid kibocsátásra, mondják a képviselők.
További forrásokat a fejlődő országoknak az éghajlatváltozásra
A fejlett országoknak ígéretükhöz híven elő kell teremteni azt az évente legalább száz milliárd dollárt, amelyet a fejlődő országoknak biztosítanak az éghajlatváltozás elleni hard finanszírozására. Ez az összeg 2025-től, a feltörekvő országok hozzájárulásának kezdetétől tovább emelkedik. Minden egyes fejlett ország számára ütemtervet kell megállapítani, amely meghatározza az ország méltányos hozzájárulásának mértékét. A képviselők szerint azt is biztosítani kell, hogy a koronavírus-járvány ellenére minden fejlődő ország részt tudjon venni a glasgow-i éghajlati konferencián.
A szerdai vita magyar felszólalói
- Tóth Edina (független)
- Gyöngyösi Márton (független)
A következő lépések
A Parlament Pascal Canfin (Renew, Franciaország) képviselő által vezetett küldöttsége november 8. és 13. között vesz részt az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 26. Konferenciáján Glasgow-ban.
Háttér
A Parlament régóta nagyratörőbb uniós szabályzás mellett érvelt az éghajlatváltozás és a biológiai sokszínűség terén, 2019. november 28-án pedig éghajlatváltozási vészhelyzetet hirdetett. 2021 júniusában elfogadta az európai klímatörvényt, amely az európai zöld megállapodásban található és 2050-re elérendő európai klímasemlegességre vonatkozó politikai ígéreteket alakítja az Unió és a tagállamok számára kötelező feladattá. A törvény emellett előírja, hogy az Unióban 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását (ez az érték korábban 40 százalék volt). 2021 júliusában a Bizottság bemutatta az „Irány az 55 százalék!” nevű intézkedéscsomagot, amely a magasabb 2030-as uniós célok eléréséhez szükséges.
