A digitális technológiák túlzott használata szorongáshoz, depresszióhoz és a kognitív képességek romlásához vezethet, a gyerekek kezébe pedig 15–16 éves korukig egyáltalán nem lenne szabad okostelefont adni – erről beszélt Martin Jan Stránský cseh neurológus a 24.hu-nak adott interjújában. A korábban a Yale Egyetemen dolgozó szakember szerint a mesterséges intelligencia használata is veszélyeket hordozhat, ha az ember a technológiára bízza a gondolkodást és a problémamegoldást.
Stránský szerint az okostelefonok használata azért válhat könnyen szokássá, mert az ember ilyenkor kis adag dopaminhoz és más, jó közérzetet kiváltó vegyületekhez jut. A problémát ugyanakkor abban látja, hogy a folyamatos információáramlás jelentősen eltér attól, ahogyan az emberi agy az evolúció során fejlődött. Az agy működésének kialakulásában ugyanis a személyes kapcsolatoknak, a kommunikációnak, a természettel való közvetlen kapcsolatnak, valamint a döntési helyzeteknek volt meghatározó szerepük.
A neurológus állítása szerint a digitális eszközök túlzott, nem munkacélú használatának egyes negatív következményei már néhány hónap elteltével jelentkezhetnek. Ezek között említette a kognitív képességek romlását, valamint a szorongás és a depresszió erősödését. Hozzátette ugyanakkor, hogy különbséget kell tenni a technológia célzott használata és a digitális információk folyamatos, céltalan fogyasztása között. A számítógép például szerinte hasznos lehet kutatáshoz vagy információgyűjtéshez, a megszerzett információ értelmezését azonban már az embernek kell elvégeznie.
A szakember a mesterséges intelligencia térnyerését is kritikus szemmel nézi. Azt állítja, kutatásaik során már néhány hónapos MI-használat után kognitív hanyatlásra utaló változásokat figyeltek meg, és gyengültek az egyes agyterületek közötti kapcsolatok. Úgy véli, minden olyan eszköz, amely rendszeresen az ember helyett végzi el a gondolkodást, hosszabb távon veszélyeztetheti a kreativitást és az intellektuális képességeket.
Martin Jan Stránský 2025-ös nyugdíjazásáig a Yale Egyetem Orvostudományi Karának Neurológiai Tanszékén dolgozott klinikai adjunktusként. Nemzetközi szerzőként és előadóként is ismert, magyarul pedig nemrég jelent meg Az emberi elme tündöklése és bukása című könyve.
A gyerekeknél különösen szigorú lenne
A neurológus szerint különösen fontos korlátozni a gyerekek digitális eszközhasználatát. Az általa ismertetett ajánlások szerint kétéves kor alatt egyáltalán nem kellene mobiltelefont adni a gyerekeknek, két- és ötéves kor között pedig a digitális eszközöket és a képernyőket is kerülni kellene. Később napi egy, majd öt és tizenöt éves kor között legfeljebb napi két óra, felügyelt képernyőidőt tart elfogadhatónak.
Az okostelefonokra azonban ennél is szigorúbb szabályt alkalmazna: véleménye szerint ezeket 15–16 éves korig teljesen mellőzni kellene.
Stránský szerint a szülők egyik legfontosabb feladata, hogy személyesen legyenek jelen a gyerekeik életében, és ne digitális eszközökkel helyettesítsék ezt a kapcsolatot. A gyerekek fejlődéséhez szükség van arra is, hogy önállóan szerezzenek tapasztalatokat, hibázzanak, játsszanak és más gyerekekkel alakítsanak ki kapcsolatokat. Úgy véli, az állandó szülői ellenőrzés sem feltétlenül segíti az önállósodást és a szociális készségek fejlődését.
Az iskolából is száműzné a mobiltelefonokat
A szakember az oktatás digitalizációjával kapcsolatban is erősen kritikus álláspontot képvisel. Szerinte az iskola elsődleges feladata nem az, hogy megtanítsa a gyerekeket a digitális technológiák használatára, hanem hogy gondolkodni tudó, egészséges embereket neveljen.
Egyetért az iskolai mobiltelefon-használat korlátozásával is. Az interjúban arra hivatkozott, hogy nagy létszámú nemzetközi vizsgálatokban összefüggést találtak a digitális technológiák oktatási jelenléte és az intelligenciateszteken elért gyengébb eredmények között. Felidézte azt is, hogy az UNESCO 2023-as globális oktatási jelentése ugyancsak felhívta a figyelmet az okostelefonok iskolai használatának problémáira.
A neurológus szerint a kialakult helyzet megváltoztatása nem kizárólag a családok feladata. A kormányoknak, az oktatási tárcáknak, a szülőknek és az orvosoknak egyaránt szerepet kellene vállalniuk abban, hogy tudatosítsák a túlzott digitális eszközhasználat lehetséges következményeit.
Ismét a technológiának kellene szolgálnia az embert
Stránský szerint valódi változást az hozhatna, ha társadalmi szinten is megváltozna az állandó telefonhasználat megítélése. Példaként azt említette, hogy egy baráti beszélgetés vagy megbeszélés közben idővel éppolyan kellemetlennek kellene számítania a folyamatos telefonozásnak, mint más, korábban elfogadott, később azonban társadalmilag elutasított szokásoknak. Úgy látja, ennek első jelei már megfigyelhetők, egyes közösségekben ugyanis egyre kevésbé fogadják el, ha valaki személyes beszélgetés közben folyamatosan a telefonját nézi.
A neurológus ideális forgatókönyve nem a technológia teljes elutasítása lenne. Inkább egy olyan egyensúlyhoz térne vissza, amely a kétezres évek elejét jellemezte: amikor már létezett internet és számos korszerű technológia, de ezek még elsősorban eszközként szolgálták az embert, és nem határozták meg a mindennapi élet szinte minden mozzanatát.
Szerinte egy ilyen világban ismét több hely jutna a személyes beszélgetéseknek, az olvasásnak, sőt akár az unatkozásnak is – miközben a technológia ott maradna azokon a területeken, ahol valóban hozzáad az emberi élethez.
(24.hu)
Fotó: illusztráció
