Részleges és helyi kijárási tilalmak bevezetéséről döntöttek Franciaországban, miután a hétvégi, megélhetési nehézségek miatt szervezett tömegtüntetéseket több városban erőszakos zavargások és fosztogatások kísérték. Az összecsapások során közel ezren megsérültek, több mint kétezer embert őrizetbe vettek, és legalább háromezer üzletet ért kár. A francia kormány a rendkívüli állapot kihirdetését sem zárja ki.
Hétfő estétől helyi és részleges kijárási tilalmakat vezetnek be több francia városban, hogy megakadályozzák a hétvégén tapasztalt erőszakos cselekmények megismétlődését. Sébastien Lecornu miniszterelnök a kormány illetékes tagjaival folytatott válságtanácskozás után jelentette be, hogy a területi prefektusokat az intézkedések elrendelésére kérte.
A korlátozások elsősorban azokat a városrészeket érintik, ahol a hétvégén a legsúlyosabb zavargások történtek. A kormányfő hangsúlyozta, hogy nem teljes városokat kívánnak lezárni, hanem célzott intézkedésekkel próbálják megvédeni az üzleteket és helyreállítani a közbiztonságot.
Lecornu szerint szükség esetén akár rendkívüli állapotot is kihirdethetnek, jelenleg azonban a helyi korlátozásokat tartják megfelelőbb megoldásnak.
Több százezren tüntettek, erőszakba torkolltak a megmozdulások
Szombaton országszerte tömegek vonultak utcára a növekvő megélhetési költségek és a gazdasági nehézségek miatt. A demonstrációkon sárgamellényesek, középiskolások, egyetemisták, klímaaktivisták és antifasiszta csoportok is részt vettek.
A szervezők szerint mintegy 800 ezren tiltakoztak, míg a francia belügyminisztérium több mint félmillió résztvevőről számolt be.
A tüntetések jelentős része békésen zajlott, több nagyvárosban azonban fekete ruhát és maszkot viselő csoportok erőszakos cselekményeket követtek el. Középületekbe törtek be, gyújtogattak, üzleteket fosztottak ki, valamint kerékpárokból és rendőrségi kordonokból emelt barikádokat gyújtottak fel.
A rendbontások vasárnap is folytatódtak, elsősorban Párizsban és Lyonban, bár kisebb intenzitással, mint az előző napon.
A hétvégi zavargások során 2231 embert vettek őrizetbe, az összecsapásokban pedig közel ezer rendőr és tüntető sérült meg. A kormány adatai szerint legalább háromezer üzletben történt rongálás vagy fosztogatás.
Lemondott volna a belügyminiszter, Macron nem fogadta el
A történtek súlyos politikai következményekkel is jártak. Laurent Nunez belügyminiszter benyújtotta lemondását Emmanuel Macron köztársasági elnöknek, az államfő azonban nem fogadta el azt.
Macron döntését azzal indokolta, hogy a jelenlegi válsághelyzetben elengedhetetlen a rendfenntartó erők folyamatos és stabil irányítása.
Az államfő vasárnap esti televíziós beszédében elismerte, hogy a hatóságok hibákat követtek el a zavargások kezelésében. A belügyminiszter egyes városokban a rendőri ellenőrzés elvesztéséről beszélt, Gérald Darmanin igazságügyi miniszter pedig úgy értékelte, hogy a hatóságok nem tudták megfelelően megakadályozni az erőszakot.
Az ellenzék szerint a kormány nem készült fel kellőképpen a tömeges tiltakozásokra, és a rendőrség sem reagált megfelelően a már a demonstrációk előtt megkezdődött rendbontásokra.
Kártérítést ígérnek a kifosztott üzleteknek
A francia kormány a károsult vállalkozások megsegítésére külön támogatási alap létrehozását jelentette be. Serge Papin kereskedelmi miniszter közölte, hogy ebből nyújtanának kártérítést azoknak a kereskedőknek, akiknek üzleteit megrongálták vagy kifosztották.
Emellett az online kereskedelmi platformokkal is felvették a kapcsolatot. Anne Le Hénanff, a digitális ügyekért felelős kormánytag azt kérte a nagy internetes viszonteladói oldalaktól, hogy haladéktalanul távolítsák el a fosztogatásokból származó termékek hirdetéseit.
Újabb tüntetéseket és országos sztrájkot hirdettek
A hétvégi események ellenére a tiltakozó mozgalmak folytatását tervezik. A szombati demonstrációt szervező sárgamellényesek október 31-re újabb országos megmozdulást hirdettek, a szakszervezetek pedig november 5-re jelentettek be sztrájknapot.
A helyzet különösen érzékeny Franciaországban, mivel az ország hat hónappal az elnökválasztás előtt áll.
A baloldali ellenzék szerint a kormány nem foglalkozik megfelelően a lakosság megélhetési problémáival, míg a jobboldali politikusok határozottabb fellépést követelnek az erőszakos rendbontókkal szemben.
Párizs szocialista polgármestere, Emmanuel Grégoire úgy véli, hogy a zavargások kialakulásához a kormány hozzáállása is hozzájárult, mert hagyta elmérgesedni a társadalmi elégedetlenséget.
Sébastien Lecornu miniszterelnök ugyanakkor a radikális baloldali mozgalmakat tette felelőssé a rendbontások egy részéért. A kormányfő szerint egyes szélsőséges csoportok célja a politikai bizonytalanság fokozása lehet az elnökválasztás előtt. Jelezte, hogy erről külön egyeztetést tart a hírszerző szolgálatokkal.
Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali politikus visszautasította a miniszterelnök felvetéseit, míg a Marine Le Pen vezette politikai tábor szigorúbb fellépést sürgetett. Raphaël Glucksmann szociáldemokrata elnökjelölt szerint a kialakult helyzet a szélsőjobboldalnak kedvezhet.
A zavargásokat Laurent Ulrich párizsi érsek is elítélte. Szerinte az erőszak háttérbe szorította a fiatalok és a megélhetési nehézségekkel küzdő emberek jogos aggodalmait.
A francia kormány most a közrend helyreállítására és az újabb erőszakos cselekmények megelőzésére összpontosít, miközben a következő hetekre meghirdetett demonstrációk miatt továbbra is feszült helyzetre lehet számítani.
(MTI)
Fotó: illusztráció
