Egyre több magyarországi álláshirdetés jelenik Indonéziában és a Fülöp-szigeteken, gyárakba, mezőgazdasági feldolgozó-üzemekbe, vendéglátásba egyaránt várják a távol-keleti munkásokat. De mennyiért éri meg neki hazánkba jönni, és itt mennyi bérre számíthatnak?
Fotó: dolgozók elektromos járművek akkumulátorházaihoz tartozó biztonsági záróegységeket készítenek a dél-koreai Shinheung Sec monori akkumulátor-alkatrész gyárában 2018. március 26-án (MTI/Mohai Balázs)
A Válasz Online beleásta magát a témába, és arra a megállapításra jutott, hogy alig két év alatt több ezer ember érkezett hozzánk ebből a két, igen távoli országból vendégmunkásnak, és egyre népszerűbbek a hazai munkaadók körében. Azt mondják róluk, hogy szorgalmasak, szerények, nem isznak (a muszlim indonézek egyáltalán nem) és nem tűnnek el. Egyre több vállalkozás keresi ezért kifejezetten e két szigetország polgárait magyarországi munkára. Fogadásukra külön iparág épült.
A Fülöp-szigetek egyik legnagyobb külföldi munkaközvetítője, a Peridot szeptember első hetében többek között az alábbi magyarországi állásokra keres embert:
- pék, 35 év alatti férfiaknak, nettó fizetés 220 ezer forint
- koreai–tagalog tolmács (a tagalog egy Fülöp-szigeteken beszélt nyelv) egy dél-koreai tulajdonban lévő magyarországi gyárba, ahol már számos fülöp-szigeteki dolgozik
- mosogató, csak 30 év alatti férfiaknak
- autóülés-gyártósorra betanított munkás, csak olyan férfiaknak, akik képesek 40 kilót emelni
- szakképzett hegesztő
- fröccsöntőgép-kezelő, legalább 170 centiméter magas férfiaknak
- marós
- autógyári munkás, 3 műszakban, nettó fizetés 280 ezer forint
- masszőr, csak 35 év alatti nőknek
- szállodai takarító
- szakács
Miért éri meg neki idejönni?
Hivatalosan az átlagbér Indonéziában és a Fülöp-szigeteken is a magyarországi kétharmada: 266, illetve 240 ezer forint, míg itthon 392 ezer. Ám ezek a számok csalókák: ahogy egyébként a magyar nettó átlagbér sem közelíti meg a betanított munkások fizetését.
A távol-keletieknek még úgy is megéri idejönni dolgozni, hogy jellemzően 200–250 ezer forint körüli fizetést kapnak kézhez, és a kinti közvetítési díj miatt eleve mínusz 1 millióval indulnak.
Hazájukban ugyanis sok térségben bőven elmaradnak a fizetések a fent ismertetett hivatalos, átlagot bemutató adatoknál.
Megakadályozta egy már tervezett munkásszálló építését a hajdúszoboszlói önkormányzat
Akár hitelből is
A kinti közvetítők Indonéziában és a Fülöp-szigeteken sokszor jelentős összeget, 1–1,5 millió forintot is elkérnek a magyarországi munka megszervezéséért. Ezt a jelentkezők jellemzően hitelből fizetik, azaz durván eladósodva érkeznek Magyarországra.
Általában jelzáloghitelt vesznek fel a családjuk lakására vagy földjére. A magyaroknak ehhez közvetlenül nincs közük, de annyiban mindenképpen hasznos számukra, hogy az így érkezők több mint fél évig csak azért dolgoznak, hogy az adósságukat törleszteni tudják. Ez a kiszolgáltatottságuk egyfajta garancia arra, hogy rendesen elvégezzék a munkájukat. És garancia arra is, hogy olyan munkások érkeznek, akik otthon hitelképesek, azaz szűrésként is tekintenek a magyarok a rendszerre. Ám a konkrét összegről, a törlesztés ütemezéséről hivatalosan nem tudnak, itteni szempontból ez a munkás magánügye.
A távol-keletiek a magyar munkaerő-kölcsönzőnek közvetlenül már nem fizetnek. A magyar kölcsönzők a vendégmunkásokat alkalmazó cégektől kapnak pénzt, és ebből ők fizetik ki a munkásokat, illetve ebből veszik le a saját jutalékukat is.
