Sárga virágok tömege ringatózik a Tiszán Szegeden a vízibástya és az úszóház közötti védett öbölben.
A tündérfátyol eurázsiai eredetű növény, a tápanyagban gazdag álló- vagy lassú sodrású vizeket kedveli – itt alig mozog a folyó, az úszóház és a hosszú stég miatt alig van sodrás. Hazánkban a síksági nagy folyók – Duna, Tisza, Dráva – holtágaiban elterjedt.
Egészen tudományosan: a tündérfátyol (Nymphoides peltata) a valódi kétszikűek (Eudicots), Asterids kládjának, fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjének, vidrafűfélék (Menyanthaceae) családjához tartozó faj.
A vizek sekélyebb részein szaporodik el, szereti, ha a közvetlen napfény átmelegíti a vizet, ahol megtelepedett – ebből mostanában nincs hiány Szegeden. Sűrűn benövi a rendelkezésére álló területet, indákból álló gyökerei az iszapban ágaznak szét. Apró, finoman rojtos szélű, ötszirmú sárga virágait egész nyáron hozza, termése lapított tojásdad tok, szőrös magok lapulnak benne.
Magyarországon védett a növény, példányonként 5000 forint a büntetése annak, aki elkezdi begyűjteni. Ritkán látni a Tiszának ezen a szakaszán, gyönyörködjünk benne, amíg lehet.
Fotók: Frank Yvette
