Emléktáblát helyeztek el kedden a száz éve született Agárdy Gábor Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze tiszteletére egykori szülőháza falán, a Széchenyi tér 3. szám alatt.
Agárdy Gábor születésének századik évfordulójára készített emléktáblát a szegedi önkormányzat, a Szegedi Nemzeti Színház és a Varga Mátyás Színházpártoló Társaság közössége. Ezt a színművész Széchenyi tér 3. szám alatti szülőházának kapujánál helyezték el és avatták föl kedden. Agárdy Gábor életéről, pályájának fontosabb állomásairól Barnák Lászlótól, a színház főigazgatója beszélt.
Agárdy Gábor egy örmény szabómester gyermekeként született Szegeden 1922. augusztus 2-án. Már nyolcévesen fellépett a Szegedi Szabadtéri Játékokon, 15 évesen pedig már színházi szerződést írhatott alá. Így 1937-ben mint „táncos boy és kardalos” kezdte pályáját a Szegedi Városi Színháznál. 1941-ig Szegeden, 1949-ig kisebb vidéki társulatoknál játszott. 1952-ben pedig a Fővárosi Operettszínház szerződtette. 1955-től az Ifjúsági, illetve a Petőfi Színház meghatározó színészegyénisége volt.
1964-ben sorsát végleg a Nemzeti Színházhoz kötötte, ahonnan 1985-ben ment nyugdíjba – 2006-ban, 83 éves korában hunyt el.
Kevesen tudják róla, hogy ikonokat, sőt színészportrékat is festett, 1983-ban önálló kiállítása is volt – olyan műveket készített, amelyek közül egy Oroszországban, a Danyilov kolostorban tekinthető meg, sőt, a Vatikánban is őriznek tőle egy táblaképet.
– Agárdy Gábor városunk szülöttje, a jövőben pedig aki itt a Széchenyi téri ház előtt elmegy, a kapubeugróban egy táblával fog találkozni. Nekünk szegedieknek meg az lesz a dolgunk, ha megkérdezik majd évek múltán, ki is volt Agárdy Gábor, akkor büszkén elmondhatjuk, a Nemzet Színésze, a mi színészünk, Szeged büszkesége – idézi Kozma Józsefet, az önkormányzat kulturális bizottságának elnökét a szeged.hu.
Fotó: Frank Yvette
