Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az elmúlt húsz évben információs szolgáltatóvá kezdett válni, háttérbe szorult a kutatás, amelyre Magyarország energetikai rendszerének átalakításakor nagy szükség van – mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter a Magyar Meteorológiai Társaság 38. vándorgyűlésén pénteken Szegeden.
Mint írtuk, az előadásra a sajtót nem engedték be, így az MTI tudósítását osztjuk meg olvasóinkkal.
A miniszter azt javasolta, hogy az OMSZ-t alakítsák át Országos Meteorológiai és Klímakutató Szolgálattá, növeljék munkatársai számát, alakítsák át az intézményrendszerét, ehhez – mondta – forrást, 2027-ig kétmilliárd forintot biztosítanak. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az OMSZ-t felügyelő miniszterként az új struktúrában nem kívánt együttműködni az augusztus 20-a után menesztett két vezetővel, de ez – mint fogalmazott – nem zár ki semmi mást.
Mintegy 40 perces előadásában Palkovics László kifejtette, megújuló energiatermelés esetén kulcsszerepe van az időjárás-előrejelzésnek, a “menetrendezés” 15 percenként történik, ilyen időközökben kell megadni, mekkora kapacitáson tud termelni a hálózat.
Ha nem találjuk el, hogy sütni fog-e a nap, az pénzbe kerül
– jelentette ki.
A kiegyenlítő energiaköltség 90 százalékát az időjárásfüggő megújuló energiafajták menetrendezési hibája okozza – közölte, hozzátéve, hogy míg Németországban a rossz becslések aránya 10 százalékos, a Mavir adatai szerint itthon a naperőművek 30 százalékos hibát követnek el. Egy kilowattórára vetítve Németországhoz képest Magyarország a tízszeresét fizeti a szabályozási energiaköltségnek – mondta.
Pedig a balatoni vihar-előrejelzés kiválóan működik – jegyezte meg a tárcavezető, hozzátéve, hogy a fenti számok sokkal hamarabb látszanak a Technológiai és Ipari Minisztériumnál (TIM), mint az OMSZ-t korábban felügyelő agrártárcánál, ezért került az új kormányzati struktúrában a TIM-hez az OMSZ.
Nem augusztus 20-a miatt
– jelentette ki.
Palkovics László elmondta, az átmeneti stratégiában 31 projekt szerepel, 2030-ig 16 milliárd euró (6400 milliárd forint) beruházást jelent; a legtöbb forrást a villamosenergia-szektor fejlesztésére fordítják, de – különösen az ukrajnai háború miatt – hangsúlyos az orosz gázimporttól való függés csökkentése is.
Az OMSZ-ről szólva kifejtette, a meglévő Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium feladat- és kutatáskörét kiegészítenék a hazai légköri kutatásokkal. Az új szervezetben – amelyet idővel szavai szerint független állami szervvé kellene alakítani – három elnökhelyettesi tisztség lenne: egyikük a meteorológiáért, másikuk a klímáért és levegő tisztaságáért, harmadikuk pedig a kutatásért felelne.
Kérdésre felelve a tárcavezető elmondta, nem meteorológus, nem ért a szakmához.
Ha beszélnie kell a szerb és a román illetékes miniszterrel arról, hogyan férhetnek hozzá a magyar meteorológusok a külföldi mérésekhez, és hogy ott milyen sűrű a mérési hálózat, azt megteszi, csak ismernie kell a problémákat – tette hozzá.
A Magyar Meteorológiai Társaság 38. vándorgyűlését Aktuális kihívások a meteorológiában – fókuszban a repülésbiztonság szolgálata címmel rendezték meg a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetében. A tanácskozást a Magyar Meteorológiai Társaság, a Szegedi Tudományegyetem, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálata szervezte.
