A német anyacég, a Villeroy & Boch kezdte először gyártani a kerámia padlólapot.
A hódmezővásárhelyi fazekas-hagyományok öröksége nyomán felépített, 1967 óta működő Alföldi Porcelángyárat 1992-ben vásárolta meg a német szakmai befektető, a Villeroy & Boch, amely az idén ünnepli fennállásának 275. évfordulóját. Hódmezővásárhely főterén tablókiállítás nyílt, és az évforduló alkalmából üzemlátogatással egybekötött sajtótájékoztatót tartottak. A gyárban főként kerámia- és porcelántermékeket készítenek: edényeket, tálaló- és étkészleteket, továbbá fürdőszobai berendezési tárgyakat, mosdókat, wc-kagylókat, és hasonlókat.
A német anyacég különleges ipartörténeti eredményekre lehet büszke, például ők terjesztették el a kerámia padlóburkolatat. Mettlach városa közelében egy ókori római villa mozaikpadlóját tárták fel 1852-ben. Eugen Boch amatőr régészként a helyszínre ment, elbűvölte az antik anyag szépsége és tartóssága, és meglátta a kerámialapokban rejlő lehetőségeket. Így született meg a híres mettlach-i burkolat. 1879-től a közeli Merzigben lévő üzemben megkezdődött a járólap és falicsempe gyártása, így a Villeroy & Boch a világ legnagyobb csempegyártója lett. Még a híres Titanic luxus-óceánjárón is az ő burkolatukat használták.
Fejlesztések és eredmények
A hódmezővásárhelyi gyárban az elmúlt 30 év során folyamatosan fejlesztettek, az utóbbi években több mint 5,3 milliárd forint értékben. Erről Georg Lörz, a cég fürdőszoba és wellness üzletágának igazgatója számolt be. Ipari robotokat vontak be a termelésbe, amivel megkönnyítették a fizikai dolgozók munkáját: a nehéz darabokat már nem az emberek, hanem gépek emelik át a különböző munkafázisok helyszíneire. A vásárhelyi gyárban a kerámiavécék világszinten is az egyik legkorszerűbb, úgynevezett magasnyomású technológiával is készülnek, és új mázolósorok is szolgálják a hatékonyságot.
Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a koronavírus-járvány időszaka nem várt kereskedelmi sikereket hozott a cégnek. Több terméket tudtak eladni, vélhetően azért, mert mert az emberek a járvány miatt gyakran voltak otthon, és közben sokan döntöttek úgy, hogy felújítják a lakásukat, benne a fürdőszobát. A hódmezővásárhelyi cég fő piacai Németország, Franciaország és a skandináv országok. Magyarországon az Alföldi és a Villeroy & Boch márkával is kereskednek, 40%-os arányú piacvezető szerepet betöltve.
A magasabb bér ellenére is kevés új dolgozó jön
A vállalat Hódmezővásárhely egyik legnagyobb munkáltatója, jelenleg 750 ember dolgozik ott, emellett magyar kisvállalkozások is dolgoznak a cégnek beszállítóként, alvállalkozóként. A társaság árbevétele 2022-ben 27,6 milliárd forint volt. Az idén nem számítanak kiemelkedő eredményre, mert az építőipar termelése egész Európában visszaesett, és hazánkban is kevés új lakás épül. 2025-re várják az újabb fellendülést.
Az utóbbi években a hazai munkaerőhiány a Dél-Alföldön is korlátozza a cégek fejlődését. A Villeroy & Boch bérszínvonala Hideg Gábor ügyvezető szerint mintegy 40 %-al magasabb a vásárhelyi átlagnál, de így sem könnyű elegendő dolgozót találniuk. Ezért a cég Indonéziából érkezett vendégmunkásokat is alkalmaz, ugyanakkora bérrel, mint a magyarokat, ők jelenleg a dolgozóknak a tizedét adják.
Erről Hideg Gábor ügyvezető azt mondta:
” a külföldi vendégmunkások nem az ellenfelei, hanem a segítői a magyaroknak, mert nélkülük nem lehetne megtartani az elért eredményeket és tovább növelni a termelést.”
Hamarosan elkészül gyár kétszer 500 kilowattos napelemrendszere, ami 1,4 millió euróba kerül. Ezzel és a szennyvíz-tisztító berendezésekkel együtt az éves szén-dioxid-kibocsátás mintegy 800 tonnával, 5 százalékkal csökkenthető. A Villeroy & Boch további fejlesztéseket tervez a hódmezővásárhelyi gyárában: újabb robotok alkalmazása, a termelékenység növelése, az energiatakarékosság emelése, és hosszabb távon a széndioxid-kibocsátás nagyobb arányú csökkentése is a célok között van.
Fotók: Frank Yvette – Szegedi Nap
