Négy generáció egy munkahelyen, unikornis és zebra cégek, valamint a jövő üzleti tehetségei – a 8. Vállalkozói Nap izgalmas előadásokkal és gyakorlati tanácsokkal mutatta meg, hogyan formálódik a vállalkozások világa. A rendezvényen szó esett a Z-generáció munkahelyi szerepéről, sikeres generációváltó stratégiákról és a startupok növekedési lehetőségeiről. Az eseményt egy inspiráló diákverseny zárta, ahol fiatalok mutatták be, milyen kreatív megoldásokkal képzelik el a jövőt.
A Z-generáció tagjai is elvégeznek mindent a munkahelyen, csak gyorsabban, mint például az X-generáció tagjai, viszont ők biztosan hazamennek 8 órányi munka után, nem maradnak túlórázni. Emellett a Z-generáció tagjai meg tudnak oldani 2 perc alatt olyan problémát, amivel az Y- vagy az X-generáció tagjai már 2 hónapja küzdenek, miközben az Y vagy az X meg tudja tanítani a Z-t olyan fontos dolgokra, mint például a hivatalos levélírás. Tehát több generáció együtt jó csapatot tud alkotni – csupán két fontos gondolat abból a sok-sok jó tanácsból, iránymutatásból, amelyet azok kaptak, akik részt vettek a 8. Vállalkozói Napon november 28-án.
Elfogadás és megbecsülés kell a Z-generációnak
Az eseményt a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara (CSKIK), valamint az Enterprise Europe Network (EEN) Szeged szervezte meg a Kamarai Székházban, ahol Princz Andrea tréner is előadott, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan helyzet állt most elő, ami eddig még nem volt, a munkahelyeken egyszerre 4 generáció van jelen, a cégvezetőknek pedig komoly stresszt okoz az, hogy ennyi korosztályt egyszerre irányítsanak. A tanácsadó, akinek több mint 15 éves tapasztalata van multinacionális környezetben, azt hangsúlyozta, hogy a mai fiataloknak sincs másra szüksége, mint az idősebbeknek, csupán azt szeretnék, hogy az alapvető emberi igényeiket kielégítse a munkahelyük, tartozhassanak valahova és elfogadják őket. Jelezte, a Z generációsok ma leginkább 2 évet maradnak egy munkahelyen, de ha azt érzik, hogy jó a csapat és megbecsülik őket, akkor 5-6 évig is szívesen ott dolgoznak.
Princz Andrea azt is megmutatta, hogy mely álláshirdetések lehetnek vonzóak a mai fiataloknak, és ezek nyilván nem a 12-es betűmérettel és Arial betűtípussal írt hirdetések voltak, hanem az emojikkal, képekkel látványossá tett hirdetések, melyek alig tartalmaznak 1-2 mondatnál és az elérhetőségeknél több szöveget.
A téma kapcsán kerekasztal-beszélgetés is zajlott: Bálint K. Gergő moderátor a sikeresen megújuló, generációváltó vállalkozások vezetőivel beszélgetett, vagyis Major Istvánnal, a SZEPLAST Zrt. cégvezetőjével, Andódi Gergellyel, a DOMI 87 Építőipari és Épületgépészeti Kft. ügyvezetőjével, Horváth Gáborral, a Calendula Kft. ügyvezetőjével és Baranyi Istvánnéval, a Baranyi Hűtéstechnika Kft. ügyvezetőjével.
Ki az unikornis és ki a zebra?
Az idei Vállalkozói Nap különösen izgalmas lehetőségeket tartogatott, hiszen a résztvevők betekintést nyerhettek a startup-ok dinamikus világába, valamint megismerhették számos nemzetközi cég sikerstratégiáit is. A téma kapcsán Málnay Barnabás, a DigitalTech EDIH tanácsadója, az ELTE Informatikai Kar üzletfejlesztési vezetője tartott előadást. Megmutatta, hogy mi a különbség a startup-ok és a non-startupok között. Közölte, az előbbi kategóriába azok tartoznak, akik a végtelenségig képesek növekedni hosszú távon, végül pedig a sikertörténetük egy hatalmas értékű cégként folytatódik. Eközben a non-startupok már nem növekednek ilyen tempóban, ott vannak a piacon jelentős árbevétellel és folyamatosan figyelik a növekedési lehetőségeket, példaként említette többek közt a Facebookot.
Málnay Barabás előadásából kiderült, a hatalmas bevételű céggé váló startupokat nevezzük unikornisoknak, amelyeknek legalább 1 milliárd dollár feletti piaci értéke van. Ilyen a Shein, az OpenAI és a Stripe is. Őket követik a csótányok, az eltaposhatatlanok, vagyis a mindent túlélő vállalkozások, például a Patagonia, a MailChimp vagy a Midjourney is, amelyek évente 200 millió dollár bevételt produkálnak. De vannak a piacon zebrák is, vagyis olyan cégek, amelyek amellett, hogy a jó árbevételen dolgoznak, kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a világért és a munkavállalóikért is jó dolgokat tegyenek. Végül pedig a pulykákat is bemutatta, azokat a cégeket, akik önmagukkal nagyon elégedettek, de másképp végzik, mint tervezték, egyszer csak befellegzik nekik, így járt a Nokia, a Kodak és Blackberry is.
Saját példájuk mentén segítettek
Palotás Sándor, a CSKIK kereskedelmi alelnöke, az EEN követe elmondta, évekkel ezelőtt elindult a generációváltás folyamata, de akkor sokan azt gondolták, hogy gyorsan túllendülnek rajta és minden megy tovább, ám rá kellett jönniük arra, hogy innentől ez az életük része lesz. Ezzel együtt új trendek, kihívások jelentek meg, ami miatt új stratégiát kell alkotniuk a vállalkozóknak, akiknek a mesterséges intelligenciára is új generációként kell tekinteniük – tette hozzá a Dél-Farm Kft. tulajdonosa. Megjegyezte, éppen ezek miatt döntöttek úgy, hogy az idei Vállalkozói Nap központi témája a generációváltás lesz.
A program JAM Session-nel zárult, amelyen Palotás Sándor moderálásával különböző megoldandó helyzeteket vázolt fel a résztvevőknek Gyimóthi Lászlóval, a Scolia Technologies Kft. tulajdonosával és Gellért Ákossal, a Naturtex Kft. egyik tulajdonosával közösen. Saját tapasztalataik mentén mondták el, hogy hogyan érdemes reagálni egy-egy váratlan helyzetre, szituációra, milyen módon célszerű megbirkózni a cég elé gördülő folyamatos kihívásokkal.
A jövő üzletemberei mutatkoztak be
Ugyanakkor nem ért teljesen véget a nap a JAM Session-nel, hiszen a leendő vállalkozók, a legújabb generáció is lehetőséget kapott a bemutatkozásra a CSKIK Üzletember leszek! klubjának részeként. A kamara, a Szegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági Technikum és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara EcoZoomer versenyt hirdetett, melyen 7 középiskolai csapat mérte össze tudását és kreativitását, valamint ismerkedhetett meg a vármegye vállalkozóival.
A diákoknak azt kellett szemléltetniük egy előadás során, hogy miként gondolták újra egy ismert termék jövőjét, beleértve a marketing- és fejlesztési ötleteiket is. Felkészülésüket az SZTE Gazdaságtudományi Karának hallgatói segítették mentorként. Az ötleteket, produkciókat pedig szakmai zsűri értékelte: a kamara részéről Karmann Roland vállalkozó, az SZTE GTK részéről Honti Tamás és a Kőrösy részéről Krizbai Imréné. A verseny nézői között vállalkozók ültek, akik számára inspirációt adhattak a verseny kreatív megoldásai.
A 7 csapatból végül a Szegedi SZC Vasvári Pál Gazdasági és Informatikai Technikum egyik csapata, a Vasvári Trió nyert, melynek tagjai a közismert Mobilfox tokokat álmodták újra, ötletükkel és előadásmódjukkal pedig elnyerték a zsűri legmagasabb pontját.
(Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara közleménye)
Fotó: Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara
