A Dél-Alföld egyik kiemelkedő látványossága az őszi daruvonulás. E madarak telelőterületük felé igyekezve Magyarország egyes pontjain, így a szegedi Fehér-tavon is elidőznek néhány hetet. Nappal a környező területeken táplálkoznak, estére azonban visszatérnek a tórendszer lecsapolt medreinek biztonságába, hogy ott töltsék az éjszakákat. A darvak hajnali ki-, illetve esti behúzásának látványa rendkívüli élmény. A Szegedi Nap fotósa mindezt szombat hajnalban lencsevégre is kapta Sándorfalván.
A Dél-Alföld a darvak ezreinek kiemelt gyülekezőhelye a vonulás során. A madarak október végétől az első fagyokig tartózkodnak nagy számban a Fehér-tó környékén.
Napi ritmusuk jól követhető: napkeltekor indulnak táplálkozni a szántókra, gyepekre, naplementekor pedig megfigyelhető, ahogy a hangosan krúgató csapatok behúznak éjszakázó helyeikre, a halastavakra, ilyenkor figyelhetik meg a darulesek résztvevői, amint darvak százai szállnak el a fejük fölött.
Ezt kapta lencsevégre a Szegedi Nap fotósa is:
A darvak nagy része a tartós hideg időszak beálltakor elhagyja a Kárpát-medencét és Európa déli részén vagy Észak-Afrikában töltik a telet. Az utóbbi években azonban egyre több példa van arra is, hogy nagyobb csoportjaik itt telelnek át, például a Büdös-széken a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben.
A 190-200 centiméteres szárnyfesztávú darvak tollának alapszíne palaszürke, a fej és a nyak oldalán lévő fehér sáv pedig élesen elüt fekete arcuktól és fejüktől. A daru rendkívül éber, veszélyt sejtve hosszú nyakát magasra nyújtja.
Költőterületén – Eurázsia erdős, sztyeppés tájain – füvet, növényi hajtásokat, rovarokat, néha halakat, kisebb emlősöket és madárfiókákat eszik. Vonulásakor kultúrnövények termésével és magvakkal táplálkozik, tavasszal és nyáron inkább rovarokat fogyaszt. Vonuló csapatai V-alakban vagy egyenes vonalban szállnak, ellentétben a szintén kinyújtott nyakkal, de rendezetlen csoportokban röpülő gólyákkal.
Magyarországon a 19. század végén még költött, jelenleg tavaszi és őszi átvonuló. 2015 nyarán azonban – száz év után először – a Marcal, majd 2021-ben a Rába völgyében sikerült megfigyelni egy-egy költőpárt, melyek feltehetően évről-évre költenek, és a szakemberek lehetségesnek tartják, hogy a Csanádi pusztákon is költ egy pár.
A darules részletei ide kattintva tekinthetők meg.
Fotó: Frank Yvette
