Szokatlan közjáték zavarta meg Orbán Viktor és Lázár János szombati, szegedi kihelyezett „Lázárinfóját”. Egy helyi lakos, Zsolt, hosszas tervezés után bejutott a szigorúan szűrt eseményre, hogy a gyermekvédelem hiányosságairól kérdezze a kormányfőt. A férfi a 444-nek adott interjújában beszélt a bejutás körülményeiről és motivációiról, amit a Telex szemlézett.
Zsolt elmondása szerint közéletileg aktív állampolgárként kötelességének érezte, hogy személyesen szembesítse a politikusokat az országot érintő kérdésekkel. A bejutás azonban nem volt egyszerű: a rendezvényt a Digitális Polgári Kör (DPK) keretein belül hirdették meg, ahová csak regisztrációval lehetett belépni. Zsolt több különböző körhöz is próbált csatlakozni, végül a helyi országgyűlési képviselőjelölt közbenjárásával kapott hivatalos meghívót a Pick Arénába.
A férfi a helyszínen igyekezett elvegyülni a kormánypárti közönségben. Mint fogalmazott, a fórum „szürreális” élmény volt számára: ahhoz, hogy ne keltsen gyanút, olykor még tetszését is ki kellett fejeznie a hallottak kapcsán, miközben belülről éles kritikával figyelte az elhangzó politikai paneleket.
Amikor a fórum a kérdésekhez érkezett, Zsolt minden különösebb ellenőrzés nélkül a mikrofonhoz lépett. Kihasználva a lehetőséget, egymás után négy éles kérdést szegezett a miniszterelnöknek és Lázár Jánosnak:
-
„Miért hazudtatok a gyerekekről?”
-
„Miért nem védtétek meg a gyerekeket?”
-
„Ki az a fontos ember, akinek a mocskosságait fedezitek?”
-
„Miért loptátok el a gyermekeink jövőjét?”
Míg a közönség zúgolódni kezdett és bekiabálásokkal zavarta a kérdezőt, Lázár János megpróbálta csillapítani a kedélyeket. A miniszterelnök mellett ülő miniszter később „tiszásnak” nevezte a férfit, utalva Magyar Péter pártjára.
Zsolt a lapnak tisztázta: nincs szervezeti kapcsolata a Tisza Párttal, bár az alkalmazásukat letöltötte. Azt vallja, hogy a mai politikai közegben a változáshoz személyes áldozatvállalás szükséges. Úgy véli, a verbális konfrontáció és a vélemény felvállalása csekély kockázat ahhoz képest, amit a történelmi szabadságharcosok tettek.
„Szerencsére egy munkahely elvesztése sem végzetes csapás, át lehet lendülni ezen is” – tette hozzá, utalva arra, hogy a véleménynyilvánításnak ma is lehetnek egzisztenciális következményei.
A férfi kritikájának középpontjában a gyermekvédelmi rendszer állapota és a hatalom érzéketlensége áll. Szerinte az államnak kutya kötelessége lenne kompenzálni a szeretethiányt és a családi hátteret azoknál a gyerekeknél, akik nehéz sorsba születtek, de a jelenlegi rendszerben ennek a minimális empátiának a jeleit sem látja.
Zsolt a kérdései után nem várta meg a rendezvény végét, távozott a csarnokból. Bár kifelé menet néhány résztvevő sértegette, azt mondja, egyáltalán nem bánta meg a fellépését, sőt, élvezte a helyzetet, mert „arccal és gerinccel” vállalta a véleményét.
(telex.hu)
Fotó:
