Többek között erre a kérdésre is választ kaptunk Hajdu-Vig Annabellától, a szegedi Mentaline Pszichológiai Stúdió pszichológusától, gyógypedagógusától. Ahogyan az is szóba került, hogy mennyire hódítja meg napjainkban egy gyermek életét az online lét és azt is igyekeztünk kideríteni, hogy az online munkák és a gyors pénzkeresti lehetőségek, olyan, mint az onlyfans, mennyire népszerűek a köreikben.
Milyen gondolatok, tapasztalatok mentén választ ma egy gyermek középiskolát, egy fiatal egyetemet?
A középiskola és az egyetem kiválasztásában a döntő szempont még mindig a gyermekek és fiatalok érdeklődése, adottsága és tanulmányi eredménye. Az iskolaválasztás szempontjából további meghatározó tényező lehet, hogy milyen intézmények érhetőek el a közelben és ott mit lehet tanulni. A középiskola választásakor jellemzően a lakóhelyükhöz közeli intézmények mellett döntenek, az egyetem választásakor már az érdeklődés meghatározóbb tapasztalataim szerint, mint a közeli lokáció. Továbbá a családi minta és elvárások sem elhanyagolható tényezői az iskolaválasztásnak. Azokban a családokban, ahol a szülők magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, a gyermekek is gyakrabban vesznek részt a felsősokú oktatásban. De az is gyakran előfordul, hogy egy pedagógus tereli a gyermeket valamilyen továbbtanulási irányba. Emellett persze a pedagógusoktól kapott napi szintű visszajelzések is iránymutatásként szolgálnak a fiatalok számára. A kortárs hatás ebben az esetben kisebb mértékben érvényesül, mint gondolnánk. A középiskola kiválasztásakor általában két szempont dominál. Az egyik, hogy lehetőség legyen a fiatalnak szakmát szerezni a középfokú tanulmányok végére, mellyel beléphetnek a munka világába, a másik pedig, hogy elég „erős” legyen a középiskola, hogy megfelelő ugródeszka legyen a felsőfokú tanulmányokhoz.
A karrierút meghatározásakor még mindig az egyik legfontosabb szempont, hogy a választott szakma megfelelő anyagi biztonságot jelentsen a jövőben. A szülők, még mindig a klasszikus pályák irányába terelnék a gyermekeiket, a fiatalokban azonban megjelenik a törekvés az újonnan megjelenő izgalmasabb, rugalmasabb, több szabadságot kínáló lehetőségek irányába.
Manapság már széles körben hozzáférhetőek a pályaorientációs tanácsadások, tapasztalatom szerint egyre többen igénybe is veszik. Vitathatatlan azonban, hogy kellő önismerettel könnyebb megtalálni a megfelelő továbbtanulási lehetőségeket.
A tapasztalatai alapján, mekkora beleszólása van ebbe a szülőnek?
A mai szülőknek igazán fel kell gyűrni az ingujjat, hogy lépést tudjanak tartani a kor változásaival, hiszen rengeteg szakirány, melyek ma elérhetőek, még nem is léteztek néhány évvel ezelőtt sem, nemhogy az ő fiatalkorukban. Ennek ellenére a középiskola kiválasztására még nagy hatással vannak a szülők. Az általános iskola végére a gyermekek sokszor még nem rendelkeznek megfelelő önismerettel és jövőképpel ahhoz, hogy tudják, mi lenne a megfelelő intézmény számukra. A szülők gyakran segítenek eligazodni a lehetőségek között, segítenek a gyermekük felé közvetíteni a megfelelő információkat, általában javaslattal élnek a továbbtanulásra vonatkozóan. És az sem ritka, hogy a szülők presztízskérdést csinálnak az iskolaválasztásból, így eleve leszűkítik a szóba kerülő intézmények számát.
A felsőfokú tanulmányoknál már inkább a fiatal érdeklődése és preferenciái a meghatározók, ennek ellenére előfordul az is, hogy egy fiatal csak a szülei nyomására szerez diplomát. Gyakran elhangzik a szülőktől, hogy: „Támogatom a gyerekem mindabban, amit szeretne, de azért legyen egy rendes szakmája is.”
Mennyire népszerűek ma az influenszer munkák, és az online térben való munkavállalás?
A koronavírus-járvány kitörése óta a „8-4-ig” tartó munkavégzés leáldozóban van. A fiataloknak (és egyre inkább a felnőtteknek is) egyértelműen a rugalmas időkeretek és az online munkavégzés is a preferenciái között szerepel. Gyakran fordulnak olyan karrierutak irányába, ahol ez elérhető. A mai alfa és z generáció szülöttjei – akik jelenleg a továbbtanulás kérdésében érintettek –, már egy felgyorsult világba születtek bele, egészen más ritmus szerint élnek. Ők már belecseperednek a digitális technológiák használatába, a virtuális valóság pedig a mindennapjaik része. Mivel gyermekkoruktól jelen vannak az online platformokon, a kapcsolattartás is jellemzően ezeken keresztül történik, így meghatározó számukra az online identitásképzés is. Egy online térben felnőtt generáció számára kézenfekvő, hogy itt keresik a példaképeket és az útmutatást.
A mindennapokban gyakran találkoznak a gyerekek már egészen fiatal korban kidfluenszerekkel és influenszerekkel. Manapság a fiatalok közel fele szeretne digitális tartalomkészítő lenni, hiszen ez a világ népszerűséget, elismerést, szabadságot és figyelmet ígér. Az influenszerek a saját szabályaik szerint élnek és azzal keresik a pénzt, amit szeretnek. Ez egy jól látható, és jól reklámozott terület, és első ránézésre könnyű pénzszerzési lehetőséget kínál, azonban ha közelebbről megnézzük, csupán nagyon kis százalékuk tesz szert jelentősebb bevételre, a többiek a feledés homályába merülnek. Nem elhanyagolható az érzelmi nyomás sem, melyet a területen uralkodó kiélezett versenyhelyzet, és a kommentelők negatív véleménye okozhat.
A szülők szerepe ebben a kérdéskörben is kiemelkedő: a digitális nevelés manapság már megkerülhetetlen téma, fontos, hogy a gyerekek megfelelően fel legyenek készítve az online világ veszélyeire, és emellett szülők is képezzék magukat ezen a területen, hogy meg tudják védeni gyermekeiket.
Igaz, hogy egyre több fiatal akar kevés munkával és tanulással, sok pénzt keresni? Vagy ez egy tévhit?
A mai fiatalok egyértelműen a rövidtávú előnyöket tartják szem előtt, így keresik a gyors pénzszerzési lehetőségeket. Ma már a klasszikus oktatási rendszerek nem illeszkednek a fiatalok ismeretszerzési módjaihoz, sok olyan szakma létezik, amit nem is oktatnak az egyetemeken. A gyorsan változó környezethez való alkalmazkodás kulcskérdés az ő esetükben, elsősorban inkább a gyors fejlődési lehetőséget keresik, ez azonban már nem feltétlenül a hagyományos oktatási rendszerben valósul meg, nem ritka, hogy online szereznek képesítéseket. Az előző generációktól eltérően, már a kevésbé kötött karrierutakat keresik, melyek jobban támogatják a magánéletben való kibontakozásukat. Ez úgy tűnhet, hogy kevés munkával vagy kevés tanulással akarnak sok pénzt keresni? Minden bizonnyal van egy ilyen olvasata is a jelenségnek, de mint láthatjuk, a kérdés ennél sokkal összetettebb. Ha csak a korábban tárgyalt influenszer példánál maradunk, sokszor nem látjuk a valós munkát 1-1 videó mögött. Nem ritka, hogy heti hét napot dolgoznak, hiszen néhány népszerű videó sem jelent folyamatos bevételt. A versenyhelyzet miatt, folyamatosan újabb és újabb ötletekkel kell előállni, figyelni a közönség igényeit, kezelni a kommenteket és lehetne még folytatni a sort. Ahhoz például, hogy minél jobb minőségű és színesebb videókat tudjanak készíteni, mellyel kitűnhetnek a tömegből, bizony meglévő tudásukat is fejleszteni kell, hogy technikailag, hogyan tudják ezt megvalósítani.
Véleménye szerint mennyire népszerű a fiatalok körében az onlyfans? Vannak, akik már most úgy vélik, hogy elég, ha ebből megélnek?
A könnyű pénzszerzési lehetőség ebben az esetben is első hallásra csábító lehet a fiatalok számára. Ennek ellenére úgy vélem, hogy a legtöbb fiatal csak gondolatban játszik el a lehetőséggel, és nem fordul át megvalósításba. Sokakat visszatart az is, hogy ami az internetre felkerül az ott is marad, és jelen életszakaszukban, ha éreznének is bátorságot, hogy az onlyfans felületén keressenek pénz, annak esetleges hosszútávú következményei nagy visszatartó erőként hatnak.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
