Az, ami régen gondos kertművelésnek számított, az ma már sokszor többet árt, mint használ. Miközben az internetet elárasztják a kétes szakmai hitelességű „zöld tanácsok”, a szegedi és temesvári szakemberek összefogtak, hogy megmutassák: a városi kertészkedés nem csupán esztétika, hanem a túlélésünk záloga a betonrengetegben. Interjú Bojtos Ferenccel, a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület irodavezetőjével.
Mit lehet tudni a Városi kertészet – GreenCity (ROHU00212) projektről?
A GreenCity projekt célkitűzése a városi kertészt népszerűsítése, amelynek keretében a temesvári Szórvány alapítvány és a szegedi CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület közösen valósítja meg kampányát. A célcsoport a két város helyi lakossága, külön megszólítva a fiatalokat, a kerttulajdonosokat, és azokat is, akik saját kert híján kisebb területen tudják csak megvalósítani környezetük zöldítését: ablakpárkányokon, erkélyeken, tetőkön és házfalakon. A nagyváros sajnos a növények termesztéséhez két szempontból sem nevezhető ideálisnak. Egyrészt a városi környezet eleve nehezített pálya az élőlények számára, a környező területektől sokkal melegebb, a levegője elhasználtabb, szennyezettebb, talajai pedig tömörödöttek, könnyen kiszáradók, szennyezésekkel terheltek. Másrészt a klímaváltozás itt hatványozottan érezteti hatását, a városi hősziget hatás kifejezetten kedvezőtlen feltételeket teremt, de az időjárási szélsőségek is egyre fokozódnak, a nyári időszakban nő a hőségnapok száma, hosszabbak az aszályok, a csapadék hektikusan érkezik, a szárazságok után rövid, özönvízszerű esőzésekkel. A tél külön kihívást jelent, hiszen sokkal szárazabb, mint korábban megszokott volt, de a nagy hidegek ugyanúgy esélyesek. Az iskolai programsorozatok és az udvaraikon megvalósított zöld sarkok mellett a felnőtt lakosságnak is tartottunk képzéseket, foglalkozásokat – lakóközösségeket és kertbarátokat is megszólítva -, valamint nekik is szól a Füvészkertben megvalósított bemutató ágyások sora. Utóbbiak ahhoz adnak ötleteket, hogy különböző épített környezeti elemek közt milyen növényfajoknak, és milyen elhelyezési módoknak van esélyük a városi kertészkedés megkezdésekor. A projekthez szabadon hozzáférhető oktatási anyagokat is közkinccsé tettünk, a kidolgozott foglalkozási anyagoktól kezdve az oktató filmek soráig. Ezeket a netes felületekről letölthetik az érdeklődők, vagy közvetlenül is megtekinthetik.
Mennyire nehéz a klímaváltozás tükrében felzárkózniuk ma a kertészeteknek, virágüzleteknek, boltoknak?
A vásárlók szempontjából fontos lenne, hogy a klímaváltozás jelenségeire valamilyen módon a kereskedelem is reagáljon. Azok a növényárusok járnak el helyesen, akik elindultak azon az úton, hogy a környezettudatosabb, és a természetszerű módszereket előnyben részesítő vevők igényeit is kiszolgálják. Mi több, a lakosság edukálása nekik is érdekük lenne, hiszen az igényeket nem csupán kiszolgálni, de felkelteni is lehet… A klímaváltozásnak ellenállóbb fajok és fajták kínálatban tartása és külön megjelölése sok bosszúságtól megkímélheti a vásárlói kört, mivel a telepített növények hosszú távú megtartása ennek hiányában kevéssé esélyes. Persze mindenféle sanyarú körülmény közt életben lehet tartani az érzékenyebb, igényesebb fajokat is, csak sokkal több munkával, idő és anyagi ráfordítással. A klímatudatos termékpaletta és a hozzájuk tartozó szakszerű tanácsadás alap szolgáltatásként előbb utóbb komoly piaci versenyelőnyhöz juttatja azokat a kereskedéseket, amelyek hamarabb lépnek ebbe az irányba.
Mennyire nehéz mindez azon átlagemberek számára, akik saját kiskertekkel rendelkeznek és fontos számukra a növénytermesztés?
Két fontos hátráltató tényező van, amely gátolhatja az eredményes felkészülést a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédésére. Az egyik az a sok évtizedes hagyomány, amely jellemzi kertművelésünket, és néha megköti a kezünket, hiszen már korántsem tekinthető eredményesnek és megindokolhatónak minden módszer, amit eleink ránk hagytak. A megrögzött rossz szokásokon rendkívül nehéz változtatni, így van az a kertkultúrákban is. Jó példa erre a magasan hagyott gyep esete, ami alapból rossz reflexeket vált ki a társadalom nagy részéből, és ápolatlan, gondozatlan területként azonosítják az ilyen kerteket, folyamatos rövidre nyírást követelnek. Pedig a szervesanyagok felhalmozásában-megtartásában, a talaj vízháztartásának javításában, az átforrósodástól való megvédésében rendkívül fontos szerepe van a gyepek magas füves állapotban tartásának. A másik fő akadály, amely a klímaváltozásnak ellenálló zöldterületek kialakítását nehezíti, az a félinformációk és hibás ismeretek tömkelege, amelyek elárasztják a közösségi médiát és a netes felületeket. Az ellenőrizetlen információk és kéretlen jótanácsok sokszor félrevihetik a a jó szándékokat is, akár a klímaváltozás tényleges várható hatásait, akár az alkalmazott módszereket, vagy használható fajtákat illetően. Ezért is fontos, hogy teret adjunk a ténylegesen hozzáértő szakemberek számára, mi ilyeneket igyekeztünk összegyűjteni ebben a projektben is, illetve a március utolsó hetében induló, kerttulajdonosoknak és zöldítés iránt érdeklődőknek szóló képzéssorozatunkban is.
Mit tehetnek, tesznek a városi intézmények – leginkább a szegediek – ennek érdekében?
Az átfogó ismeretekkel bíró és kész koncepció mentén tevékenykedő szakembergárda, amelyet Szeged a sajt városzöldítési projektje mögé állított, már a haladó szellemű, és a korszerű módszereket a helyi tapasztalatokkal ötvöző megoldások híve. A közhelynek számító zöldterület-növelés, mint megoldás a környezeti problémákra, csak akkor lehet hatékony, ha az részleteiben eleget tesz a minél inkább természetszerű megoldásokra alapozott, fenntartható és takarékos megvalósítási és fenntartási elveknek. Nem elegendő mennyiségi változásokra törekednünk, azok legfeljebb csak a statisztikák javítását segíthetik elő ideig-óráig. Ezeket mind minőségi változtatásokkal kell kísérni, a klímatudatosságot szem előtt tartó elemekkel, fenntartási módszerekkel. Ami a Szeged méretű nagyváros esetén már komoly problémát jelentő, városi hősziget hatás feloldását illeti, a jó kezdeményezések, az árnyékolás, a burkolt felületek csökkentése, és a vízmegtartás módszerei kipróbálás alatt vannak, s ha beválnak, reméljük minél szélesebb körben elterjednek. A városnak egyértelműen elsődlegesen az emberek számára kell minél élhetőbb helynek megmaradnia – abban, hogy a kedvező mikroklíma eléréséért és megtartásáért ebben a zöld növények használata az egyik legkifizetődőbb út, már aligha van vita.
Pósa Tamara
Fotó: Frank Yvette
