Rendhagyó kulturális eseménynek ad otthont a napokban a Napfény Városa: Szeged 2026. évi díszpolgára, a Nobel-díjas Krasznahorkai László ünnepélyes keretek között fogad örökbe két különleges dokumentumot a Somogyi-könyvtár gazdag gyűjteményéből.
Egy monumentális posztmodern remekmű és egy 18. századi ritkaság
Az örökbefogadásra kiválasztott két dokumentum izgalmas kontrasztot alkot egymással, hiszen évszázadok és irodalmi stílusok hídját képezik:
1. Thomas Pynchon: Ellenfényben (Jelenkor, 2026)
Az amerikai posztmodern irodalom egyik legmeghatározóbb alakjának monumentális, 1000 oldalas és 1,2 kilogrammos regénye igazi irodalmi csemege. Az eredetileg 2006-ban megjelent, monumentális mű története az 1893-as chicagói világkiállítástól egészen az első világháború utáni időszakig ível át. A szegediek számára különösen izgalmas a kötet, hiszen a hömpölygő cselekményben szegedi helyszínt is felfedezhetünk.
-
Raktári jelzet: C 50865
2. Timon Sámuel: Tibisci Ungariae fluvii notio vagique ex parte (Kassa, 1735)
A másik kiválasztott mű egy vékonyka, szerény külsejű, ám rendkívül csinos papírborítású könyvecske a 18. századból. Az első magyar jezsuita, kritikai szemléletű történettudós topográfiai munkájának legelső, kassai kiadásáról van szó, amely a Tiszáról és annak mellékfolyóiról szól.
„Régi magyarországi közmondás, hogy nem igaz magyar az, aki nem ivott a Tiszából. (…) Az odajutás és a folyóból ivás helyett azonban elegendő lesz ebből a könyvből ismereteket szerezni róla” – indítja Timon szép gondolattal a mű Prológusát.
A könyv a tényszerű adatok mellett történelmi utalásokkal, költői eszközökkel és borvidéki leírásokkal (köztük a tokaji borvidék epigrammáival) teszi ma is élvezetessé az olvasást. A Tisza a szegediek számára nemcsak egy folyó, hanem az újjászületés, az együttérzés és az összefogás kiemelt szimbóluma is, amely összeköti az embereket.
Történelem a lapok között
A Somogyi-könyvtárban őrzött 1735-ös példány igazi ritkaság: egykori kézírásos bejegyzése szerint a szerző kassai rendtársa, Kaprinai István tulajdonában is állt. Emellett maga a könyvtáralapító, Somogyi Károly esztergomi kanonok is ellátta jegyzetekkel a borító belső oldalát, precízen számon tartva a későbbi, 1767-es kiadás különbségeit – amely szintén megtalálható a könyvtár féltett gyűjteményében.
(Somogyi-könyvtár közleménye)
Fotó: Frank Yvette
