A csapadékhiány és a rekordalacsony vízállások hírei ma már a mindennapjaink részévé váltak. Bár a látvány sokszor ijesztő, a Dél-Alföldön élőknek egyelőre nem kell tartaniuk attól, hogy elapadnak a csapok, az ivóvízellátásért felelős föld alatti rétegek ugyanis biztonságot nyújtanak. A felszínen azonban a gazdálkodóknak és a lakosságnak is radikálisan változtatnia kell a szokásain. Interjú Borza Tiborral, az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettesével.
Pontosan mi számít ma „rekordalacsony” vagy kritikusan alacsony vízállásnak a hazai folyókon/állóvizeken?
Az LKV a vízügyi szaknyelvben a „legkisebb vízállás” rövidítése. Jelentése: egy adott vízmércén valaha észlelt vagy mért legalacsonyabb vízszint (vízállás) centiméterben kifejezve. A vízszintek több szempontból tekinthetők kritikusan alacsonynak. A mezőgazdasági vízszolgáltatás szempontjából a vízkivételek működő képessége az irányadó a kritikus vízállás tekintetében (eléri-e a szivattyú a vizet). A természetvédelmi szempontból nagy fontossággal bír az úgynevezett minimális ökológiai vízszint.
Mennyiben írható a helyzet napjainkban a rendkívüli aszály és a csapadékhiány számlájára, és mekkora szerepe van ebben a globális klímaváltozásnak?
A vízügyi ágazat által észlelt adatok (vízállás, csapadék, talajvízszint, aszályindex, és így tovább) sokévi átlaghoz viszonyított, napjainkban regisztrált változásai egyértelműen mutatják az aszály kialakulásának növekvő valószínűségét. Ágazatunk aszállyal kapcsolatos alapfeladata a jelentkező, engedéllyel rendelkező vízigények kielégítése. Klímakutatással és a változás okainak feltárásával az illetékes szervezetek foglalkoznak, az erre irányuló kutatások eredményeivel kapcsolatban az ő véleményük tekinthető relevánsnak.
Befolyásolja az alacsony vízszint a lakossági ivóvízellátást?
Az ATIVIZIG működési területén az ivóvízellátásra a folyók alacsony vízszintje nincs hatással. A Dél-Alföld ivóvízellátását kizárólag felszín alatti vízbázisok, főként porózus rétegek és hordalékkúpok biztosítják.
Mit tehetnek a lakosok és a helyi gazdálkodók a mindennapokban, hogyan kellene alkalmazkodniuk ehhez a helyzethez?
Az aszály és a vízhiány elleni védekezés a mindennapokban tudatos vízmegőrzést és fenntartható talajhasználatot követel. A lakosságnak a háztartási víztakarékosságra és a csapadékgyűjtésre kell fókuszálnia, míg a gazdálkodóknak az öntözővíz hatékonyabb felhasználásával, talajvédő technikákkal és szárazságtűrő fajták termesztésével kell alkalmazkodniuk. A kérdésre adandó teljeskörű válasz megfogalmazásában, illetve az aszályhelyzet kezeléséhez szükséges hatékony eszközök kidolgozásában a vízügyi ágazat csak közreműködő szerepet tölt be.
Fotó: Frank Yvette
