Ismét teljes pompájában tündököl Közép-Európa legnagyobb indiailótusz-állománya a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében. A különleges botanikai látványosság mellett a szervezők gazdag távol-keleti kulturális programsorozattal, a Lótusz napokkal várják a látogatókat a hétvégén.
Az indiai lótuszok (Nelumbo nucifera) a szegedi botanikuskert igazi büszkeségei. A helyi állomány története csaknem egyidős magával a kerttel: az első növények 1932-ben, az alapítás után alig néhány évvel kerültek Szegedre az óföldeák-gencsháti Návay-kastély tavából. A növények azóta a japán kert részét képező tóban leleltek otthonra, ahol ilyenkor nyár derekán láthatók teljes pompájukban. A vendégeket a víztükör fölé magasan kiemelkedő, sötét rózsaszín virágok tömege fogadja, de sok helyen már a magokat rejtő – leginkább zuhanyrózsára emlékeztető – termések is felfedezhetők.
Színes kulturális és gasztronómiai programok
A rendezvény névadó növényének jobb megismerését szakvezetések is segítik: szombaton és vasárnap összesen hét alkalommal indulnak lótusztúrák a Buddha-szobortól, ahol a Füvészkert munkatársai mutatják be az indiai lótuszt és a többi távol-keleti növénykülönlegességet. A tó szigetén található teaház emellett kellemes pihenőhelyet kínál a látvány befogadásához.
A növény megtekintésén túl a látogatók a Távol-Kelet sokszínű kultúrájával is találkozhatnak:
-
Testi-lelki feltöltődés: Több jógastúdió és oktató tart foglalkozásokat, a vendégek emellett meditációs és relaxációs technikákat, különleges mozgásformákat próbálhatnak ki, valamint indiai és japán táncbemutatókat tekinthetnek meg.
-
Kézművesség és művészet: A tó partján bonsai-kiállítást és -bemutatót rendeznek, ahol japán fák mellett őshonos magyar fajokból formált növények is helyet kaptak. A rózsakertben a Magyar Origami Kör segítségével a papírhajtogatás fogásai sajátíthatók el, de kipróbálható a kínai kalligráfia és a lótuszfestés is.
- Gasztronómia: A helyszínre kitelepülő éttermek jóvoltából a látogatók autentikus távol-keleti ételeket és italokat kóstolhatnak meg.
A szent növény, ami étel és gyógyszer is egyben
A legenda szerint Buddhának életet adó indiai lótusz eredetileg Ázsia mérsékelt égövi területeiről származik, majd a buddhizmus terjedésével jutott el a trópusi és szubtrópusi vidékekre, egészen Északkelet-Ausztráliáig. Napjainkban hatalmas vízi ültetvényeken termesztik, hiszen nemcsak dísznövényként, hanem sokoldalú táplálék- és gyógynövényként is hasznosítják:
- Virágaival templomokat díszítenek.
- Az iszapban található szárakat rántva, főzve és sütve is fogyasztják, vagy megszárítva lisztet őrölnek belőle.
- Fiatal hajtásaiból és leveleiből saláta vagy kompót készül.
- Magjait, termését pirítva vagy kandírozva eszik.
- Hatalmas, szilárd leveleit a mindennapokban csomagolásra használják.
A szegedi Lótusz napok a hétvége folyamán egész nap várják a növényvilág és a keleti kultúrák iránt érdeklődő vendégeket.
Fotó: Frank Yvette
