A két világháború közötti Magyarország társadalmáról és kultúrájáról nyílt kiállítás az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban pénteken.
Kertész Péter igazgató az időszaki tárlat megnyitóján emlékeztetett arra, hogy 2025-öt az országgyűlés Klebelsberg Kunó-emlékévnek nyilvánította.
Az egykori országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, bel- majd vallás és közoktatási miniszter életútját, munkásságát az emlékpark szabadtéri gyűjteményében állandó tárlat mutatja be.
Az új kiállításon azt a Magyarországot ismerhetik meg a látogatók, amelyben Klebelsberg Kunó élt és dolgozott – tette hozzá.
Az 1920-tól 1944-ig tartó időszak alatt a társadalom politikai és gazdasági szempontból jelentős változásokon ment keresztül. Az ország a Nagy Háború utáni zűrzavarból próbált kilábalni, a mindennapi életet meghatározták a revíziós törekvések, a gazdasági stabilizáció, valamint a politikai ideológiák – mondta az igazgató.
Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója úgy fogalmazott, hogy Horthy korszak értékelése során abból kell kiindulnunk, honnan indult és hova jutott az ország. A hozzáértő gazdaságtörténészek szerint 1938-ra a kifosztott, megcsonkított ország Európa középmezőnyébe zárkózott föl. Ez nemcsak a gazdaságra, hanem a kultúrára és a tudományra is igaz – tette hozzá.
Az időszak meghatározó eszméje volt a revízió, amely a magyar társadalom szinte minden tagját és csoportját összekötötte, felekezeti hovatartozástól, anyagi helyzettől függetlenül – hangsúlyozta a történész.
A kiállítás gerincét Horváth Zoltán festőművész a korszak egyházi és világi vezetőiről, a tudomány és a kultúra meghatározó alakjairól készített mintegy negyven portréja adja.
A tárlat a mindennapi életről áttekintést adó tárgyi anyagának meghatározó része Szanka József magángyűjteményéből származik, a korszakban lezajló társadalmi változásokat pedig a kiállítás kurátora, Marjanucz László történész által összeállított tablókról ismerhetik meg az érdeklődők.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
