Az Erkel Színház produkciójában készülő, új hazai bemutató olvasópróbáját tartották meg Budapesten: már próbálják a Szegedi Szabadtéri Játékokon debütáló Wickedet. Szente Vajk rendezésében, Stéphanie Schlesser és Tóth Angelika főszereplésével augusztus 14-étől kerül színre a világérzékenységből világszenzációvá vált musical a Dóm téren.
Páratlanul népszerű, világszerte az egyik legtöbbet játszott musicalként jellemezte a Wickedet Szente Vajk a produkció olvasópróbáján. A június 8-án megrendezett alkalmon a rendező elárulta, Stephen Scwartz és Winnie Holzman, a világhírű musical szerzőpárosa nem adta könnyen a bemutatás jogát, ám végül bizalmat szavazott a magyar alkotóknak, hogy non-replica változatban vigyék színre Óz boszorkányainak történetét. A művész bemutatta a Szabadtéri Játékokon színre kerülő, az Erkel Színház produkciójában készülő előadás szereplőit: az Apát Fejszés Attila, Boqot Puskás-Dallos Péter, Dr. Dillamondot Csonka András, Nessarose-t Pásztor Virág, a Varázslót Feke Pál és Hevér Gábor, Madam Morrible-t Udvaros Dorottya, Fiyerót Koltai-Nagy Balázs, Glindát Tóth Angelika, Elphabát Stéphanie Schlesser alakításában láthatja majd a hazai közönség.
Bemutatta a készülő produkció alkotóit is: az előadás vizualitásáról Erkel László Kentaur díszlet- és jelmeztervező, Tóth Kázmér szcenikus és Madarász „Madár” János világítástervező gondoskodik, zenei vezetője Károly Kati, a karmesteri pálcán Balassa Krisztián és Drucker Péter osztoznak majd, a koreográfiát Túri Lajos Péter jegyzi. Ezt követően Szente ismertette Kentaurral közös díszlet- és jelmezkoncepcióját. A rendező elárulta, az előadás vizualitásának kidolgozásában egyfajta különleges szabadságot ad a tervezőknek, hogy Magyarországon még nincs akkora kultusza sem a Wickednek, sem az Óz figuráit megalkotó meseregénynek és filmfeldolgozásának, mint a tengerentúlon, így lehetőségük nyílik önálló vízió megalkotására. Az előadásban épített díszletek és fénnyel festett képi hatások együtt teremtik meg az összképet, a Dóm tér színpadára illő, grandiózus kivitelben.
A jelmezek a meseszerű és valószerű ábrázolást vegyítik, egyensúlyozva a két véglet között; emellett, utalva a történet 1930-as évekbeli eredetére, e korszak viseletesztétikája is megjelenik, és részt vesz a karakterutak kézzelfoghatóvá tételében.
Mielőtt a szereplők és az Erkel színház musical ensemble hozzákezdett a szövegkönyv felolvasásához, a dalok elénekléséhez, a rendező átfogó koncepcióját, a darab mondanivalójáról vallott gondolatait is megosztotta a próba résztvevőivel. Számára az előadás magjában az a kérdés rejlik, vajon mit ér az erkölcsi meggyőződés, amelynek valós következményei vannak? A fiatal boszorkányok és társaik más és más utat járnak be, különféle válaszokat adnak ugyanarra a világra. A morális felelősségvállalás mellett fontos szerepet játszik a cselekményben a hatalom természete, és azok a narratívák, mesék, amelyek az emberek gondolkodását meghatározzák. Elphaba története azt példázza, a közvélemény sokszor erősebb, mint a tények, és azt, hogyan viszonyulunk a mindenkori mássághoz.
Szente Vajk úgy fogalmazott: élete valamely pontján mindenki „zöld” egy kicsit, azaz megtapasztalja, milyen az, ha nem fogadják el. Így a leendő nyugati boszorkány életének, az emberek szemében gonosszá válásának története értékes tanulságokkal szolgál mindannyiunk számára.
A páratlan látványvilággal, sztártervezők és -szereplők közreműködésével születő musicalszenzációt augusztus 14-én, 15-én, 16-án, 20-án, 21-én és 22-én láthatja a Szegedi Szabadtéri Játékok közönsége.
(Szegedi Szabadtéri Játékok közleménye)
Fotó: Szegedi Szabadtéri Játékok/Tari Róbert
