Kósa Lajos expozéjában kiemelte: a hasonló helyzetben lévők önkéntes alapon szövetkezetet alakíthatnak, és e forma korábbi sikerein felbuzdulva született meg a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének ötlete, szigorúan önkéntes alapon, vagyis aki részt vesz benne, előnyökhöz juthat, de aki nem, azt sem éri hátrány.
Szerinte sok kisgyermekes szülő szívesen visszamenne dolgozni, de a munka törvénykönyve nagyon szigorú szabályokat fogalmaz meg, ezért a szövetkezet alkalmasabb keret lehet a számukra.
A szövetkezeti forma kiterjesztése a kisgyermekes szülők felé senkinek nem jelenthet problémát, és ha csak néhány ilyen jön létre, már jól jártak, de várhatóan nagy siker lesz
– mondta.
Völner Pál igazságügyi államtitkár a kormány nevében közölte: a kormány minden kezdeményezést támogat, amely a családokat segíti.
Dunai Mónika (Fidesz) hangsúlyozta: a családpolitikát gazdagító javaslatokat támogatni kell. A legnagyobb érték a család, így a jelenlegi helyzetben is a családok támogatása szolgálhatja az ország érdekeit – jelentette ki.
Kiemelte: a kormány segíti és elismeri a családok erőfeszítéseit, támogatja a kisgyermekes szülők rugalmas munkavégzését, és ez a javaslat is ezt a célt szolgálja. A szövetkezeti forma a tagjainak sokoldalú előnyök biztosítására képes, a tagsági jogviszony rugalmas, nincs munkavállalási kényszer – mutatott rá.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka közölte: a kormánypártok egy régi tervet poroltak le a javaslattal, bár ettől ez még lehetne jó kezdeményezés. A szövetkezetek támogathatók, de ez a javaslat a Fidesz által elképzelt családmodellről szól, és nincs üzenete azoknak, akik ennek nem felelnek meg – vélekedett. Elmondta: olyan állami feladatot szerveznének ki a szövetkezeteknek, amelyet a kormány nem oldott meg, hiszen eltűri, hogy a kisgyermekkel otthon maradó szülőket hátrány éri a munkaerőpiacon. Nem tűnik életszerűnek a javaslat – értékelt.
Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: a 2010-es családbarát fordulat óta a kormány családtámogató politikát folytat, és ebbe illeszkedik bele a mostani javaslat is. Kifogásolta, hogy jobbikos képviselőtársa nem ismeri el az elmúlt időben elért demográfiai eredményeket, továbbá azt, hogy az ellenzék nem támogatta a családokat segítő intézkedéseket. Közölte: jelentősen megnövelték a családok támogatására fordított összegeket az elmúlt években. A munka és a gyermeknevelés közötti egyensúly elérését segíti a javaslat, a cél az, hogy az a szülő, aki visszamenne dolgozni, ezt könnyebben megtehesse – magyarázta.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint nem világos, mi a kormány célja a kisgyermekes szülőkkel kapcsolatban, hiszen a kabinet eddig azt szerette volna, hogy minél tovább maradjanak otthon a szülők a gyermekükkel, ez a javaslat viszont arról szól, hogy ösztönzik őket a mielőbbi visszatérésre a munkaerőpiacra. Ez a kezdeményezés a beismerése lehet annak, hogy megbukott a kormány családvédelmi akcióterve – vélte.
Megjegyezte: nem lett eredménye a kormány családpolitikájának, a minimális javulás átmeneti.
Varga Zoltán (DK) arról beszélt, hogy kifejezetten jó dolog a szövetkezeti forma, de a szövetkezeti lét nem válthatja ki a “normális” családpolitikát. Meg kellene emelni a családi pótlékot, hogy a munka ne kötelező kényszer legyen a kisgyermekes szülőknek, hanem választható lehetőség – mondta.
Korózs Lajos (MSZP) örömét fejezte ki, hogy ez a kezdeményezés a parlament elé került. Ugyanakkor azt mondta, nem világos, hogy a kisgyermeket nevelők esetében miért kell megfogalmazni a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket. Egy anyuka, aki otthon van a gyermekével, miért dolgozna kilenc óránál többet? Miért vállalna olyan munkát, ahol minden nap munkavégzésre van kötelezve? – firtatta.
Az egyik előterjesztő, Dunai Mónika (Fidesz) erre válaszolva közölte, nem elég a szövetkezeti törvényt módosítani, a kapcsolódó jogszabályokon is változtatni kell, ezért rendelkeznek a pihenőidőről, az utalványokról.
A kormánypártok azt szeretnék, minél több gyermek szülessen, a javaslat arra reagál, ha egy család úgy dönt, hogy az édesanya hamarabb vissza szeretne menni dolgozni. Ez a lehetőség azoknak szól, akik például egy hónapban csak három órát akarnak dolgozni – magyarázta Dunai Mónika.
Szerinte azt, hogy hatásos-e a kormány családpolitikája, abból lehet lemérni, mekkora a termékenységi ráta. Ismertette: 2011-ben a születési ráta 1,23 volt, 2016-ban 1,49-re emelkedett ez a szám, 2020-ban pedig 1,56-ra. Megjegyezte, nem elégedettek, az adatokon még lehet javítani.
Az ismételten felszólaló Z. Kárpát Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy csökken a szülőképes korú nők száma. A babaváró hitelből mégis kizárják a negyven év feletti nőket – mondta, merényletnek nevezve a rendelkezést. Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.
Az előterjesztő Kósa Lajos zárszavában közölte,
javaslata nem nyújt megoldást minden problémára, ami a vitában felmerült, például az áfakérdésre, az adópolitikára vagy az infláció alakulására. Ez egy lehetőséget jelent a kismamáknak
– érvelt.
Beszélt a kismama-szövetkezeteknél megszabott munkaidő-korlátozásokról. Ezeket a rendelkezéseket az érintettek speciális élethelyzetével hozta összefüggésbe. Azért van korlátozás, hogy a kismamák ne vállalhassák túl magukat – mondta.
Fotó: Facebook/Kósa Lajos
