Előreláthatóan november közepén kezdi tárgyalni a 2025-ös költségvetés tervezetét a parlament, és várhatóan december közepén fogadja azt el – mondta az Országgyűlés elnöke az Inforádió Aréna című műsorában hétfőn.
Kövér László pontos időpontot nem tudott megjelölni a költségvetés elfogadására, de abban biztos volt, hogy ez karácsony előtt megtörténik.
A házelnök közölte, a házszabály módosításával megváltozott az Országgyűlés működése, így a büdzsé tervezetének részletes szakmai vitája a költségvetési bizottságban folyik. A parlament a bizottság által elfogadott módosítócsomagról szavaz majd, a frakciók pedig kérhetik, hogy néhány, ebben nem szereplő módosítási javaslatról is állást foglaljon az Országgyűlés plénuma.
A Magyar Nemzeti Bank új elnökét várhatóan a tavaszi ülésszakon hallgatják meg. Amennyiben a kormány két gazdasági tárcáját vezető politikus valamelyike lesz a jelölt és a két minisztérium feladatköre összeolvad, az Országgyűlésnek csupán a névváltoztatásról kell döntenie feles többséggel – tudatta Kövér László.
A kormány jogalkotási terve 20-30 tételt tartalmaz, jelentős részük uniós jogharmonizáció, illetve olyan törvénymódosítás, melyet az elmúlt évek, évtizedek gyakorlata tesz szükségessé – mondta. A választási rendszeren sem tartalmi sem eljárásjogi értelemben nem terveznek változtatni, leszámítva, hogy a törvényi és alkotmánybírósági előírásnak megfelelően a demográfiai folyamatok miatt a választókerületek 2012-ben meghatározott határait módosítani kell – mondta.
Orbán Balázsnak, a miniszterelnök politikai igazgatójának a Mandineren megjelent interjúja kapcsán a házelnök úgy fogalmazott, Magyarországon elmúltak azok az idők, amikor a politikában lehetett bonyolultabb összefüggésekről beszélni.
“Aki államtitkári pozíciót tölt be, az ne kezdjen el értelmiségi módra viselkedni és okoskodni, mert hibát követ el vagy ha nem is követ el hibát, megkeresik benne a lehetőséget, hogy ellene fordítsák, amit mondott. A történelmi párhuzamok felidézése önmagában veszélyes dolog, az pedig egyenesen nem kívánatos, hogy egy kormányzati tisztviselő tanácsokat osztogasson egy másik ország politikusának, különösen, ha az a másik ország ráadásul háborúban áll” – hangsúlyozta Kövér László.
Hozzátette: “erről lehet véleménye valakinek értelmiségiként, de kormányzati tisztviselőként nem biztos hogy jó, ha kimondja”.
Kövér László szavai szerint hétfőn az ellenzéki politikusok napirend előtti felszólalásai még a várakozásait is alulmúlták. A kudarcot szenvedett és ettől ideges politikusok a parlament ellenzéki oldalán úgy gondolták, nem voltak elég hangosak, elég kemények a kormány bírálatában, a miniszterelnök személyének pocskondiázásában.
A politikus úgy látja, az ellenzéki oldalon nem sikerült megemészteni azt a kudarcot, amit Magyar Péter Tisza Pártja okozott: a DK megfelezte vagy talán meg is harmadolta támogatottságát, a többi baloldali ellenzéki párt közül pedig egy sem jutna be a parlamentbe.
A Tisza párt egyelőre az Európai Parlamentbe és a budapesti közgyűlésbe jutott be, ott bizonyíthatnak. Ha a választók még 2026-ban is úgy látják, hogy érdemes erre a pártra a voksukat adni, kiderül, hogy hány mandátummal lesznek majd – a politikus reményei szerint – ellenzéki erőként jelen az új parlamentben.
A Fidesz országos választmányának elnöki posztját is betöltő politikus szerint a párt feladata, hogy készüljön a 2026-os országgyűlési választási kampányra: kezdje meg a jelöltek kiválasztását, felkészítését. Kezdjen el gondolkodni arról, hogyan lehet majd a négy év – a remények szerint eredményes – kormányzását a választók számára úgy bemutatni, hogy abból parlamenti többség legyen újra.
Ugyanazoknak a képviselőnek, akik helyt állnak a parlamentben vagy akár államtitkárként a kormányban is, helyt kell állniuk a választókerületek élén is. Sokkal nagyobb ma egy kormánypárti képviselőre jutó munkateher, mint amelyen az elmúlt 30 évben volt – közölte Kövér László.
Úgy látja, nem elég jól kormányozni, a választók ügyes bajos dolgait intézve, a térségnek fejlesztési forrásokat szerezve jó képviselőnek lenni, a munkát a napi kommunikáció során be is kell mutatni az interneten, hiszen a magyar társadalom több mint kétharmada ezt tekinti elsődleges hírforrásnak.
Kövér László úgy látja, az amerikai elnökválasztás eredménye nem csupán a magyar amerikai kapcsolatok jövőjét befolyásolhatja, a világpolitikai két teljesen eltérő iránya, amely a két személyhez köthető.
A jelenlegi amerikai vezetés “ideológiai löttyel nyakon öntve” feltétlen igazodást vár el a szövetségeseitől, akiket ráadásul nem is szövetségesnek, hanem vazallusnak tekint és úgy is bánik velük. Donald Trump azonban egy amerikai hazafi, aki az amerikai emberek érdekeit képviseli. Világos elvek alapján sokkal könnyebb a kölcsönös érdekeket tiszteletben tartva kompromisszumot kialakítani – mondta.
A házelnök “az elégtelennél is gyengébbnek” gondolja Ursula von der Leyen bizottsági elnök teljesítményét. Mint mondta, semmilyen indok nem volt mandátumának meghosszabbítása mellett. A politikus ugyanakkor lát jeleket arra, hogy a tagállami politika jobbratolódása alapvető kérdésekben – főként a migráció területén – változtatásra kényszeríti a bizottságot.
Kövér László szerint az előző ciklusban elkezdett, két össze nem egyeztethető álláspont közötti küzdelmet azonban folytatni kell. Nincs kompromisszum abban, hogy valaki Európai Egyesült Államokat vizionál vagy szuverén tagállamokból álló erős Európa mellett teszi le a voksát, abban sem, hogy valaki bevándorló kontinenst képzel el vagy ragaszkodik saját nemzeti keresztény kultúrájához, mint ahogy abban sem, hogy két azonos nemű között létezhet-e házasság – fogalmazott.
(MTI)
Fotó: MTI/Vasvári Tamás