Ahogyan azt megírtuk, az Egyesült Államok 20 százalékos importvámot vezet be az Európai Unióval szemben, ami értelemszerűen Magyarországot is komolyan érinti. Már csak azért is, mert tavaly például jelentős tételben exportált Magyarország az USA-ba, a KSH előzetes adatai szerint 2352 milliárd forintnyi árut vittek ki a hazai vállalatoktól. Ennek egy része minden bizonnyal idén kiesik – kezdte összegzését a valaszonline.hu.
Elsősorban a jármű- és gépgyártást, másodsorban a gyógyszergyárakat, harmadrészben a mezőgazdasági termelőket és feldolgozókat érintheti kellemetlenül, ha az új vámok miatt csökken az export volumene, illetve az érintett cégek bevétele. Márpedig az USA igen magasra emelte a vámokat: minden EU-s termékét az eddigi átlagosan 5 százalékról 20 százalékra, és minden autóét illetve autóalkatrészét 25 százalékosra. Ezek nyomán az európai, és így a magyar termékek jelentősen drágulnak majd az USA-ban, ami miatt vagy jóval kevesebb fogy belőlük, vagy a mostani árukat jelentősen csökkenteni kell, ami a beszállítók profitját tüntetheti el.
Az utolsó részletes adat 2023-ból való, akkor az USA-ba irányuló magyar export 27 százaléka volt autó vagy alkatrész, és további 11 százalék akkumulátor, amit szintén főként az autógyárak vettek meg. Vagyis a magyar export közel 40 százaléka a magasabb, 25 százalékos vámmal érintett – írja a valaszonline.hu.
A portál kiemeli, hogy egy neves osztrák közgazdasági kutatóintézet, a WIIW (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche) kiszámolta, hogy mely országok exportja számára jelentheti a legnagyobb veszteséget az új amerikai vámszabályozás. A sorrend a következő: Mexikó, Kanada, Japán, Szlovákia, Dél-Korea, Magyarország.
Hosszabb távon, azaz több mint fél éves távlatban azonban lehet még inflációcsökkentő hatása is az amerikai vámháborúnak. Az EU-s diplomaták és a bizottsági szakemberek ugyanis leginkább arról tanakodnak ezekben a napokban a Válasz Online brüsszeli forrásai szerint, hogy mi lesz a kínai és délkelet-ázsiai áruk sorsa. Azt a térséget még sokkal nagyobb vámokkal sújtotta az USA, mint az európaiakat, ami azt jelenti, hogy az ott termelt, és eddig Amerikába szánt termékeknek gyorsan új piacot kell keresni. Az EU-ban él csak az amerikai vásárlókhoz mérhető lélekszámú és gazdagságú népesség, így logikus, hogy az ázsiai portékák Európa felé áramlanak hamarosan. Ez letörheti az európai árakat, viszont komoly kihívást jelenthet az itteni termelőknek.
Pontosan ez történt az elektromos autók esetében. Már a Biden-kormány 100 százalékos vámot vetett ki a kínai elektromos autókra, ezzel lényegében teljesen kitiltotta azokat az USA-ból. Ennek nyomán új kínai elektromos autómárkák jelentek meg Európában, például a Szegeden éppen gyárat építő BYD, amelyek jóval olcsóbbak az európai elektromos autóknál. Végül az EU külön vámot vetett ki rájuk – ha nem is olyan magasat mint az USA –, és márkánként változó mértékben, a gyártók állami dotációjához mérten. Ez a tapasztalat a közelmúltból jól mutatja, hogy mit jelent, ha csak egyetlen terméket Amerikából Európa felé irányítanak Kínából. A mostani vámok nyomán azonban nem egy, hanem az összes kínai (és vietnámi, koreai stb.) termék európai vevőket keres majd.
A valaszonline.hu azt írja: EU ezért arra készülhet, hogy esetleg Kínával új megállapodásokat kellene kötni, ami az ottani piac szélesebbre nyitását várná el a kínai áruk beengedéséért cserébe. Ezzel párhuzamosan pedig dömping eljárásokat készít elő, hogy addig is védje a piacát. A helyzet fonákja, hogy az USA évek óta keményen ösztökélte az európaiakat, építsék le a kínai kapcsolataikat, ám a Trump-kormány vámpolitikája megfordíthatja az eddig sem túl lelkes európai elszakadási kísérleteket, és éppen hogy szorosabbá fűzheti Peking és Brüsszel kapcsolatát. Ebből persze további amerikai–európai konfliktusok következhetnek, adott esetben még több vámmal.
Az EU egyébként annyira nem érdekelt a vámháború eszkalációjában, hogy eddig semmilyen érdemi válaszintézkedést sem jelentett be. Erős vélemény a tagállamok között – még ha nem is osztja ezt mindegyikük –, hogy tárgyalni kell Trumppal, kedvezményeket kijárni, és nem azonnal agresszíven reagálni.
Ennek a hátterében elsősorban az áll, hogy ha alaposabban megnézzük az amerikai vámháború mögötti indoklást – erről itt egy 397 oldalas jelentés az USA kormányának honlapján –, akkor abból az derül ki, hogy az EU-tól a kereskedelmi és befektetési szabályok enyhítését várják el, szemben Kínával és Délkelet-Ázsiával, ahonnan a behozatalt kifejezetten le akarják építeni.
Az biztos, hogy a fent linkelt amerikai kormányzati panaszlista számos olyan konkrét helyzetet sorol fel, amikor az európai országok az általános EU-s szabályokon felül is plusz bürokratikus korlátokat emelnek az amerikai (és minden EU-n kívüli) cég elé. Ide tartoznak a szabványok és az eredetmegjelölések előírásai, vagy közbeszerzések esetén az európai vagy éppen tagállami érdekeltségek 50 százalék feletti arányát előíró szabályok. Ami magyar szempontból különösen érdekes, hogy ezeknél, és számos további amerikai panasznál szinte mindig szerepel a konkrét példák között Magyarország, mint az egyik tagállam, amely tipikusan az EU-s szabályoknál is szigorúbb előírásokat alkalmaz. Ez az azért különösen figyelemre méltó, mert Szijjártó Péter szerint „Brüsszel alkalmatlansága” az oka Trump vámjainak, és ha jobban tárgyaltak volna, illetve több engedményt adtak volna az EU-s tárgyalók, akkor nem lennének az új vámok.
Csakhogy az USA kormányának részletes panaszait vizsgálva az derül ki, hogy a nemzeti túlszabályozást érintő kifogások listáján a magyar eljárásrend kifejezetten sokszor szerepel negatív példaként.
A gyógyszerek átláthatatlan ártámogatási rendszerétől a kötelező ügyvédi kamarai tagság külföldiek számára nehezített feltételéig tele van kifogásolt magyar példákkal a jelentés. Összesen 19 alkalommal említi a szöveg Magyarországot, miközben Szlovákiát csak négyszer, Romániát és Lengyelországot tizenkétszer, és még a jóval nagyobb partner Németországot is csak tizenhat alkalommal állítja pellengérre.
A Magyarországgal szembeni kifogások között konkrétan megjelenik a közbeszerzések rendkívül magas korrupciós kockázata is:
„Az USA cégei komoly aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzéseket illetően, mert azok nem mindig átláthatók, és rendre helyi és más EU-n kívüli szereplőknek kedveznek, például még Kínának is. A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években” – szó szerint ez áll a szövegben, amit Trump kereskedelmi főképviselője adott ki az új vámok indoklásaként.
Magyarország nem állapodhat meg az USA-val az EU-s vámoktól eltérő tarifákban, de általában az EU-t érintő amerikai panaszokon enyhíthetne, ha például a közbeszerzések korrupciós kockázatát érdemben csökkentené.
Az EU-ban egyébként készülnek olyan tervek is, amelyek agresszívebbek a mostani „tárgyaljunk, aztán meglátjuk” koncepciónál. Ezek nem vámokkal, hanem az amerikai szolgáltatókkal szembeni fellépéssel számolnak. Mert az igaz, hogy az USA több terméket vásárol külföldről, mint amennyit külföldre elad, de a szolgáltatások esetében fordított a helyzet, és ha a két szektort egybevetjük, akkor a végső elszámolás nagyjából kiegyenlíti egymást. Vagyis hiába vesznek az amerikaiak sok európai és japán autót, ha közben a fél világ a bankjai, biztosítói és tech-cégei szolgáltatásaiért fizet.
Az európai agresszív válasz ezért részben a nagy tech-cégek megadóztatását, részben az amerikai pénzügyi szolgáltatások európai működésének korlátozását vetíti előre. Az pedig már most határozottan körvonalazódik, hogy az európai fegyverkezésre szánt EU-s hitelből a tagállamok nem vásárolhatnak majd amerikai fegyvereket.
Hogy az új amerikai vámok mit okoznak, azt még senki sem láthatja biztosan előre. Az egyértelmű, hogy a közgazdászok többsége szerint baj lesz, és ez a baj biztosan nem kerülhet el egy olyan országot, aminek külkereskedelme alapvetően meghatározza a gazdaságát. Magyarország tipikusan ilyen ország, a külkereskedelmi forgalmának GDP-vel összevetett aránya alapján a világ egyik legnyitottabb gazdasága. Ha a világkereskedelem szenved, akkor Magyarország is szenvedni fog.
(valaszonline.hu)
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
