Jövő héten kezdik postázni az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazás szavazólapjait – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely elmondta, a szavazólapokat, amelyeken a “Támogatja-e, hogy Ukrajna az EU tagja legyen?” kérdés szerepel, speciális papírra nyomtatták, a szavazatok összeszámlálása pedig közjegyző jelenlétében történik.
A miniszter közölte: Ukrajna néhány év alatt lezajló gyors uniós csatlakozása Magyarország számára komoly pénzügyi kockázatot jelent. A kohéziós pénzek és mezőgazdasági támogatások jelentős részét Ukrajna kapná meg.
Ukrajnában nem érvényesülnek a szigorú uniós szabályok, ezért a csatlakozás élelmiszer-biztonsági kockázatokkal is járna, emellett munkaerőpiaci és közbiztonsági kockázatokat is jelentene – mondta Gulyás Gergely, hangsúlyozva: Ukrajna csatlakozása csak érdemek alapján történhet meg, nem politikai nyomásra.
Gulyás Gergely leszögezte, a magyar kormány továbbra is elkötelezett a béke ügyében. Azok az amerikai törekvések, amelyek a békét a politika középpontjába állították, továbbra is támogatandóak. Az Európai Unió eminens érdeke, hogy a háború a lehető leghamarabb véget érjen.
Az a “nem szűnő brüsszeli törekvés”, hogy Ukrajnát a lehető leghamarabb fel kell venni az unió tagjai közé, Európa és Magyarország érdekeivel ellentétes – mondta a tárcavezető.
Brüsszeli pénzen már megszülettek azok a közvélemény-kutatások, melyek szerint az emberek többsége támogatja ezt a célkitűzést. A magyar kormánynak köszönhetően azonban rendelkezésre áll a valós véleménynyilvánítás lehetősége – hangsúlyozta.
Az infláció letörése a legfontosabb cél
Gulyás Gergely leszögezte, már biztos, hogy idén az infláció letörése és az indokolatlanul magas árak leszorítása a kormány legfontosabb feladata. Úgy fogalmazott: az árrésszabályozás bevezetésének tapasztalatai mutatják, hogy az élelmiszeriparban “teljes egészében megállt az infláció.”
“Ezzel önmagában nem elégszünk meg” – jelentette ki, hozzátéve: abban bíznak az elmúlt két hét tapasztalatai alapján, hogy április egészére összességében csökkenhetnek az árak.
A március 13-i helyzethez, vagyis az árrésszabályozás bevezetéshez képest 894 termék ára lett kedvezőbb – mutatott rá a miniszter. Gulyás Gergely azt mondta, hogy ez egy működő modell, amit folytatni kell, és ki kell terjeszteni, ezért bankokkal és telekommunikációs cégekkel is tárgyalnak.
Elmondta, hogy az árrésre vonatkozó eddigi szabályozás 23 termék esetében 50 százalék feletti csökkenést jelent, 103 termék esetében pedig 40-50 százalék közötti csökkenést; 144 termék esetében 30-40 százalék volt az árcsökkenés, 169 terméknél 20-30 százalék közötti, 199 terméknél 10 és 20 százalék közötti, 256 termék esetében pedig 10 százalék alatt mérséklődtek az árak.
Nem emelkednek tovább a telekommunikációs eszközök szolgáltatásainak díjai
A miniszter a bankok és telekommunikációs cégek kapcsán közölte: az érintett szektorokban visszaállnak a tavaly decemberi szolgáltatási díjak, és azok “jövő év közepéig egészen biztosan megmaradnak.”
“Úgy gondoljuk, ez komoly segítség” – emelte ki, és fontosnak nevezte, hogy az érintettek be is tartsák a szabályokat.
Közölte: a kormány ellenőrizni fogja a vállalások betartását.
“A bankszövetség is elfogadta azt a szándékot, hogy az inflációt le kell szorítani, és ehhez hozzá kell járulnia a bankszektornak is” – tette hozzá.
Gulyás Gergely úgy folytatta: a kormány arra is mandátumot adott a gazdasági miniszternek, hogy a “kiskereskedelem nem élelmiszerre vonatkozó részével” is tárgyaljon az indokolatlanul magas árak csökkentéséről.
Két ütemben emelik a 10 ezer fő alatti településeken dolgozó önkormányzati hivatali dolgozók bérét
A Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, két ütemben emeli a 10 ezer fő alatti településeken dolgozó önkormányzati hivatali dolgozók bérét a kormány, kiterjeszti a falugondnoki szolgálatot, és emeli a falugondnoki normatívát.
Gulyás Gergely elmondta, a helyhatóságoknál dolgozók járandóságát 2025. július 1-jével 15 százalékkal, 2026-tól szintén tizenöt százalékkal emelik meg. A miniszter az intézkedést azzal indokolta, a néhány száz vagy néhány ezres lélekszámú településeknél egy-egy önkormányzati dolgozó nagyon sokféle feladatot lát el, ennek ellenére az átlagbérek rendkívül alacsonyak.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, a kormány 2026-tól az 1500 főnél nem nagyobb településekre terjeszti ki a falugondnoki szolgálatot, bővíti a szolgálatba bevonható települések számát, valamint emelik a falugondnoki normatívát is. A pályázatok már idén megjelennek ahhoz, hogy a rendszer 2026 januárjától működhessen – tette hozzá a miniszter.
Elmondta, a korábban a kistelepüléseken működő, mára bezárt takarékszövetkezeti épületeket a kormány megvásárolja, vagy vállalja azt, hogy a tulajdonba vételt követően önkormányzati tulajdonba adja, ez pedig lehetővé teszi újabb közösségi terek kialakítását.
Bővül a palackvisszaváltó automaták száma
Gulyás Gergely kitért arra is, hogy számtalan megkeresés érkezett a kormányhoz az üvegvisszaváltással kapcsolatban, sokan a palackvisszaváltó automaták hiányára panaszkodtak. Hasonlóan a bankautomatáknál meghozott döntéshez, a kormánynak az elvárása, hogy valamennyi településen legyen palackvisszaváltó automata – hangoztatta.
Hozzátette, miután egy koncessziós szerződésről van szó, ezért az ettől való eltérés tárgyalásokat, adott esetben állami hozzájárulást is igényelhet. Az ügyben a Nemzetgazdasági Minisztérium folytatja le a szükséges tárgyalásokat, és meghozza az intézkedéseket.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, a kormány arra is mandátumot adott a gazdasági miniszternek, hogy tárgyaljon a kiskereskedelem nem élelmiszerrel foglalkozó részének képviselőivel az indokolatlanul magas árak csökkentéséről.
Úgy látjuk, hogy a bevezetendő adócsökkentések, a bevezetett és bevezetendő árcsökkentések, illetve a támogatások a magyar embereknek és a gazdaságnak komoly segítséget jelentenek – fogalmazott.
Ragadós száj- és körömfájás: nem zárható ki, hogy a vírus nem természetes úton jött létre
Gulyás Gergely a ragadós száj- és körömfájás kapcsán azt mondta, egyelőre nem zárható ki, hogy a vírus nem természetes úton jött létre, lehet, hogy “egy mesterségesen előállított vírussal van dolgunk”. Kértük a laboratóriumokat, a szakembereket és a hatóságokat, hogy szolgáltassanak biztos és végleges információt a vírus eredetével kapcsolatosan – tette hozzá a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Hangsúlyozta: a kormány megérti a vírus megfékezésével kapcsolatos intézkedésekkel szembeni ellenállást, de a fertőtlenítési eljárásoknak köszönhetően a tetemek elföldelése veszélyt nem jelent. Kérte, hogy az érintettek működjenek együtt a hatóságokkal.
Gulyás Gergely reméli, hogy megállapodnak a bírókkal
A miniszter közölte, a kormány továbbra is érvényesnek tekinti az igazságszolgáltatásról kötött négyoldalú megállapodást.
Gulyás Gergely elmondta, bíznak abban, hogy a jelentős – két év alatt, 2025. január 1-je és 2027. január 1-je közöttre tervezett, 48 százalékos – béremelés nem bukik meg a bírók ellenállásán.
A Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György Barna meghallgatásán szóba került az is, hogy egyes ügyekben aggodalmat keltő döntések születnek – tudatta a miniszter, hangsúlyozva, külön hatalmi ágról van szó, a kormány törvényekkel tud reagálni a történésekre.
A politikus kijelentette, joggal keltett társadalmi felháborodást, hogy “a drogelőállítók mostantól szabadon járkálhatnak közöttünk”, vagy súlyos esetekben “előzetes letartóztatásba kegyeskedik helyezni őket a bíróság”.
A miniszter kifejtette, fontos, hogy egy vád megalapozott legyen, a jogállami kritériumok teljesüljenek, de az, hogy súlyos bűncselekmények elkövetőit megalapozott gyanú esetén nem helyezi letartóztatásba a bíróság, nemcsak a társadalmi igazságérzettel nem találkozik, de a konkrét esetben az is vitatható, hogy a jogszabályokkal összhangban áll.
Hídlezárások és tüntetések: a tüntetések nem járhatnak a közlekedés aránytalan sérelmével
A kormány meghallgatta a belügyminisztert a hídlezárásokról és tüntetésekről – mondta Gulyás Gergely.
Jelezte, a gyülekezési törvény 1989 óta azon az egyértelmű szabályozáson alapul, hogy a tüntetések nem járhatnak a közlekedés aránytalan sérelmével. Egy híd lezárása Budapesten több százezer ember életét nehezíti meg hétről hétre. Néhány száz ember tüntet, és több százezer ember nem tud Budapesten közlekedni – közölte a politikus. Hozzátette: azt kérték a Kúriától, teremtsen világos helyzetet.
(MTI)
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
