Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából, október 23-án, Budapesten, a Kossuth Lajos téren megrendezett állami ünnepségen mondott beszédet. Gondolatait alább röviden mi is összefoglaltuk.
A miniszterelnök beszédének főbb pontjait alább olvashatják:
- 1956 emlékezete és nemzeti kiállás: A miniszterelnök köszöntötte a Kárpát-medence minden tájáról érkezett ünneplő magyarokat és a Békemenet résztvevőit, akiket Magyarország legnagyobb politikai erejének és egész Európa legfontosabb politikai mozgalmának nevezett. Hangsúlyozta, hogy 1956 szelleme a magyarok önbecsülésében él tovább, és ez a bizonyíték, hogy nincs lehetetlen.
- Keresztény, konzervatív és nemzeti politika: Kiemelte, hogy a megjelenteknek köszönhetően Magyarország 16 éve keresztény konzervatív és nemzeti kormánnyal rendelkezik, sikerült megvédenie a határait a migrációtól, és kizavarnia az LMBTQ-aktivistákat az iskolákból a gyermekek védelme érdekében.
- Európai összehasonlítás: Úgy vélte, európaiak milliói vágynak olyan politikai erőre, mint, amit a Békemenet képvisel, és fele életüket odaadták volna egy migránsmentes és szabad hazáért. Kijelentette, hogy a magyarok mindig is többet adtak a világnak, mint amit kaptak tőle.
- Brüsszel és a szuverenitás: A beszéd ismétlődő eleme volt a szuverenitás védelme és az idegen elnyomás elutasítása, utalva 1956-ra és a mostani brüsszeli politikára. Azt mondta, a magyarok csak egy dolgot kértek: “hagyjanak minket békén”. A miniszterelnök szerint Brüsszel szánalmasan világhatalomnak képzeli magát.
- Háború vagy béke: A beszéd központi témája az orosz-ukrán háború és a béke kérdése volt. Orbán Viktor szerint Brüsszel úgy döntött, háborúba megy, és ha Donald Trump lett volna három évvel ezelőtt az amerikai elnök, már béke volna. Magyarország a béke oldalán áll. Hosszasan fejtette ki, hogy a háború blokkolta az európai gazdaságot, és a pénzek Ukrajnába ömlenek. Kijelentette, hogy Ukrajnával stratégiai partnerség igen, de tagság az Unióban nem lehetséges, mert az behozta volna a háborút, kivitte volna a pénzünket és tönkretette volna a gazdaságunkat az elmúlt években. Azt üzente nekik, hogy mi nem fogunk meghalni Ukrajnáért, de élni fogunk Magyarországért.
- Jövőre vonatkozó felhívás: A beszédet a jövőre vonatkozó felhívás zárta, amelyben Orbán hangsúlyozta, hogy a magyaroknak beszélniük kell a megtévesztett magyarokkal és a fiatalokkal, akiknek fel kell lázadniuk a brüsszeli infúzió ellen, és le kell jönniük a gépről. A jövő évi választásokra utalva azt mondta, hogy a választás tétje a háború vagy béke. Emellett azt is kiemelte, hogy 2025-ben Budapest “az Európai Béke fővárosa”. A célt és az irányt pedig úgy fogalmazta meg, hogy “Európai Unió igen, Brüsszel nem”.
Beszédének végén a békét és szabadságot hangsúlyozta, majd a közönséggel együtt skandálta, hogy “Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!”.
A miniszterelnök beszéde teljes egészében alább tekinthető meg:
Fotó: Magyarország kormánya hivatalos Facebook-oldala
