Egy budapesti kórházban tegnap reggel a kimerült 80 éves műszakvezető orvost egy 70 éves kollégája váltotta, miközben a következő beosztott orvos már a 90. életévében jár – számolt be az esetről hivatalos Facebook-oldalán Dr. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségügyi szakpolitikusa.
A szakértő bejegyzésében kiemelte: a sürgősségi osztályok (SBO) működésének legfontosabb láncszeme a műszakvezető. Ez a feladat folyamatos, gyors döntéshozatalt, valamint rendkívüli fizikai és szellemi állóképességet igényel. Bár a hazai jogszabályok nem határoznak meg felső életkori korlátot az orvosi munkavégzésre, a szakma szerint a jelenlegi gyakorlat már a betegbiztonságot veszélyezteti.
Mint ismertette: a jelenlegi szabályozás nem csak az életkort nem korlátozza, de azt is lehetővé teszi, hogy sürgősségi szakvizsga nélkül is betölthessen valaki műszakvezetői pozíciót. Bár ez papíron jogszerű, szakértők szerint távolról sem biztonságos. A döntés és a felelősség az intézményvezetők vállára nehezedik, akik a krónikus létszámhiányt gyakran csak „kreatív” beosztásokkal tudják orvosolni.
Hozzátette: A felvetett probléma nem az idős orvosok szakmai tudását vagy emberi méltóságát kérdőjelezi meg. A kritika a rendszert éri, amely ilyen helyzeteket kényszerít ki.
“A betegbiztonság nem udvariassági kérdés, és nem oldható meg jó szándékkal vagy személyes áldozatvállalással” – írja Dr. Hegedűs Zsolt hivatalos Facebook-oldalán megosztott posztjában.
A szakértő példaként kiemelte: a brit egészségügyi rendszerben (NHS) sincs merev korhatár, azonban a szakmai határok tiszták:
-
Sürgősségi osztályt kizárólag szakorvos vezethet.
-
Az idősebb kollégák jellemzően nem végeznek frontvonalbeli éjszakai műszakvezetést.
-
Személyzethiány esetén nem “mindenáron” töltik fel a helyeket, hanem kapacitást csökkentenek vagy betegeket irányítanak át, hogy garantálják a biztonságos ellátást.
A magyarországi helyzet arra mutat rá, hogy a betegek nem beosztást, hanem valódi biztonságot várnak el. A szakmai hangok szerint elengedhetetlen lenne a betegbiztonsági mutatók mérése és nyilvánossá tétele, hogy a páciensek tisztában legyenek az ellátás valós kockázataival.
A budapesti eset rávilágít: a változás nem halasztható tovább, mert a rendszer jelenlegi működése nem egyéni vállalás, hanem rendszerszintű kockázat kérdése.
(Dr. Hegedűs Zsolt hivatalos Facebook-oldala)
Fotó: illusztráció
