Kihirdették a Magyar Közlönyben az Országgyűlés működési költségeinek, valamint a képviselők és frakciók juttatásainak jelentős csökkentéséről szóló törvényt. Sulyok Tamás köztársasági elnök az erről szóló jogszabályt már aláírta, az Alaptörvény-módosítást azonban egyelőre nem – utóbbi miatt korábban az Alkotmánybírósághoz fordult – írta meg a 24.hu.
Az Országgyűlés hétfői döntései közül egyelőre csak a parlament olcsóbb működését célzó szabályozás jelent meg a Magyar Közlönyben. Magyar Péter miniszterelnök korábbi kalkulációi szerint az új intézkedésekkel a törvényhozás működése a következő négy évben mintegy 50 milliárd forinttal kerül majd kevesebbe az adófizetőknek.
A júliustól életbe lépő változások értelmében a tiszteletdíjak alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz. Ezzel párhuzamosan drasztikusan megvágják a kiegészítő juttatásokat is: a lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérleti keret 52 százalékkal, míg az alkalmazottakra fordítható összeg 30 százalékkal csökken.
A képviselői tiszteletdíjak csökkentése közvetlenül érinti Sulyok Tamás köztársasági elnököt is, akinek az illetménye a mindenkori házelnöki fizetés 1,1-szerese. A számítások szerint az államfő havi fizetése a jelenlegi 6 millió 482 ezer forintról 4 millió 192 ezer forintra csökken júliustól. Ez a változás a volt államfők közül Schmitt Pált és Áder Jánost is érinti; Novák Katalin jelenleg folytatott keresőtevékenysége miatt nem kapja ezt az illetményt.
Miközben a költségcsökkentést aláírta, az államfő egyelőre nem látta el kézjegyével az Alaptörvény tizenhatodik módosítását. A hétfőn 135 igen, 50 nem és 6 tartózkodás mellett elfogadott alkotmánymódosítás – amelyet az ellenzéki média „lex Orbánnak” nevez – nyolc évben korlátozná a miniszterelnöki megbízatás maximális időtartamát. A Fidesz–KDNP-frakció által elutasított módosítás a kihirdetését követő napon léphetne hatályba, ám Sulyok Tamás a Tisza Párt „politikai zsákmányszerzésére” hivatkozva az Alkotmánybírósághoz fordult a javaslat kapcsán.
A hétfői parlamenti döntések emellett törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést, valamint arról is határoztak, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vagyona visszakerül az államhoz. A kormány tervei szerint a nem egyetemi alapítványokat idén augusztus végéig, míg az egyetemieket 2027 augusztusáig szüntetnék meg, az uniós forrásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében.
(24.hu)
Fotó: Frank Yvette
