Megszüntetné a kormány a 35 évre kötött autópálya-koncessziós szerződést, az ügyben feljelentést tesznek, és büntetőeljárások is indulhatnak – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök pénteken. A kormány álláspontja szerint a megállapodás jogsértő és jelentősen túlárazott, az autópályák üzemeltetését pedig a szerződés megszüntetése után a Magyar Közút venné vissza.
Magyar Péter a kormányzati sajtótájékoztatón közölte: a minisztérium részletes szakmai vizsgálata után a kabinet arra jutott, hogy a jelenlegi konstrukciót nem tartják fenn. A miniszterelnök szerint minden jogszerű eszközt igénybe vesznek a szerződés megszüntetésére, miközben biztosítani kell, hogy az autópályák működése és biztonsága az átmeneti időszakban se kerüljön veszélybe. A kormányfő legalább 23 ezer milliárd forintos ügyről beszélt, és súlyos uniós, illetve magyar jogi szabálytalanságok gyanúját említette.
A 35 évre, 2057-ig szóló koncessziós megállapodást 2022-ben kötötték meg. Ennek keretében a magyar gyorsforgalmi úthálózat mintegy kétharmadának üzemeltetése került a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint a szerződés jelenlegi árfolyamon számolva nettó 23 196 milliárd forint kifizetését jelentené a teljes futamidő alatt. A megállapodás megkötése óta az állam nettó 870 milliárd forintot fizetett ki az MKIF-nek, 2030-ig pedig a szerződés változatlan fennmaradása esetén további nettó 1986 milliárd forintot kellene kifizetnie.
Vitézy Dávid közlése szerint 2027-ben önmagában nettó 363 milliárd forintba kerülne az államnak a konstrukció. A miniszter azt mondta, a kormány számításai szerint a szerződés 2057-ig összesen 3633 milliárd forintos gazdagodást jelentene Mészáros Lőrinc és Szíjj László számára. Ezek a kormány, illetve a közlekedési tárca által pénteken ismertetett számítások.
A kormány szerint nem valódi koncesszióról van szó
A közlekedési miniszter a szerződés egyik alapvető problémájának nevezte, hogy álláspontja szerint a megállapodás nem tekinthető valódi koncessziónak. Egy ilyen konstrukció lényege ugyanis az lenne, hogy a hosszú futamidőért cserébe a magánszereplő bizonyos beruházási és működési kockázatokat is vállal. Vitézy szerint ebben az esetben azonban a kockázatok jelentős részét az állam vállalta át.
A miniszter felidézte, hogy 2023-ban kétszer is módosították a megállapodást, és ennek következtében 50 százalékkal emelkedett a koncesszió pénzügyi ellentételezése. Kifogásolta azt is, hogy a módosítások során az orosz–ukrán háború következményeire mint előre nem látható körülményre hivatkoztak, miközben az eredeti szerződést már a háború 2022. februári kitörése után írták alá.
Vitézy Dávid szerint a Magyar Közút számításai azt mutatják, hogy az állam 53 százalékkal olcsóbban tudná ellátni az autópályák üzemeltetését és fenntartását, a nagyobb karbantartási munkákat pedig 61 százalékkal alacsonyabb költséggel végezhetné el, mint amennyibe ezek a feladatok az MKIF-en keresztül kerülnek. A miniszter szerint olyan tevékenységeket is évtizedekre a koncesszió részévé tettek, amelyek nem igényelnek hosszú távú beruházási konstrukciót.
A tárcavezető kitért az MKIF pénzügyi eredményeire is. Közlése szerint a társaság az elmúlt három évben 95,7 milliárd forintos adózott eredményt ért el, és 47,5 milliárd forint osztalékot fizetett ki. Vitézy ezt annak jeleként értékelte, hogy a konstrukció túlfinanszírozott volt.
A Magyar Közút venné vissza az autópályákat
A szerződés megszüntetése ugyanakkor nem történhet meg egyik napról a másikra. Az MKIF a koncesszió megkötésekor átvette a Magyar Közúttól az autópályák üzemeltetéséhez szükséges mérnökségi telepeket és jelentős humánerőforrást is. Emiatt az államnak előbb vissza kell szereznie azokat a működési képességeket, amelyekkel ismét saját maga tudja ellátni a feladatokat.
A tervek szerint a Magyar Közút kapná vissza az autópálya-mérnökségeket, az útellenőri járműveket, valamint azt a több mint 900 szakembert, akik jelenleg a hálózat működtetésében vesznek részt. A kormány az év végétől szeretné megszüntetni a koncessziós szerződést, ehhez azonban az MKIF együttműködésére is szükség van.
Amennyiben a társasággal nem sikerül megállapodni, hosszadalmas jogvita kezdődhet. Vitézy Dávid közlése szerint a szerződésben a viták rendezésére nem magyar bíróságot, hanem nemzetközi választott bíróságot jelöltek ki, így együttműködés hiányában akár többéves választottbírósági eljárás következhet.
Magyar Péter közben azt is bejelentette, hogy az ügyben feljelentést tesznek, és büntetőeljárások indulhatnak. A miniszterelnök felszólította az érintetteket, hogy működjenek együtt az állammal, és ne akadályozzák az autópálya-hálózat üzemeltetésének átvételét. A kormányfő azt is jelezte, hogy szerinte az ügy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal érdeklődését is felkeltheti.
Az Európai Bizottság Vitézy közlése szerint jelenleg is kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarországgal szemben a koncessziós eljárás miatt. Az Állami Számvevőszék szintén vizsgálja az ügyet, amelyhez a kormány ígérete szerint minden rendelkezésére álló információt átad.
A koncesszió felülvizsgálata mellett a kormány a tervezett gyorsforgalmiút-fejlesztéseket is újraértékeli. Vitézy Dávid szerint a jelenleg tervben lévő beruházások összértéke meghaladja a tízezer milliárd forintot. A közlekedési tárca ezek műszaki, társadalmi és gazdasági indokoltságát egyenként vizsgálja majd meg, és ezt követően dönthet a kormány arról, mely fejlesztések valósulhatnak meg.
(MTI)
Fotó: Frank Yvette
